Ha Ön egy középiskolában jelentkezett szintemelő érettségi vizsgára, a kijavított dolgozatát is a jelentkezését fogadó középiskolában tekintheti meg. Ha kormányhivatalban jelentkezett érettségi vizsgára, a megtekintés helyszínét a kormányhivatal határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. rendelet 26. § (2) bekezdése alapján az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó a vizsgát szervező intézmény igazgatója által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – a vizsgát szervező intézmény igazgatójánál adhatja le. Ha nem tud megjelenni a megtekintésen, egy szabályos meghatalmazással rokona vagy ismerőse is megtekintheti a kijavított dolgozatot. Természetesen a meghatalmazott másolatot is készíthet a dolgozatról.
Publikálás dátuma 2021. 07. 12. 11:40 Legalábbis a Tanítanék Mozgalom szerint épp most omlik össze az oktatás. A kormány az oktatás utolsó tartópillérét is kirúgni készül a pedagógusképzés öncélú átalakításával - panaszolja közleményben Pilz Olivér. A Tanítanék mozgalom meghatározó arca szerint ugyanis a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén az derült ki, hogy a kormány úgy nyúlna bele a pedagógusképzés tartalmi szabályozásába, hogy az a sem nemzetinek, sem alaptantervnek nem nevezhető (viszont kormány- és NER-kompatibilis) NAT szellemében "készítse" fel a leendő pedagógusokat a munkájukra. A pedagógusképzésben részt vevő egyetemek már meg is kapták az ukázt, írja Pilz, hogy a NAT-on és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak nagyon indokolt esetben maradhatnak a képzési tervben, s a továbbiakban a cél az lesz, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni tanítványaikat. Azt az ellentmondást, hogy egyetemre bekerülni két éve – épp e kormány újítása értelmében – már csak emelt szintű érettségivel lehet, úgy próbálják feloldani, hogy az emelt szintű érettségire felkészítő tanároknak egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kell majd részt venniük.
A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig –adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. Az írásbeli dolgozat felüljavítása során csak az észrevétellel érintett feladatot javítják újra. Az írásbeli dolgozat felüljavítása során csak az észrevétellel érintett feladatot javítják újra, és az érintett feladat felüljavítása során az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni. A vizsgázó a kijavított vizsgadolgozattal kapcsolatos észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – 16. 00 óráig – adhatja le a megtekintés helyszínén. Az észrevételnek nincs formai követelménye (nincs központilag meghatározott nyomtatvány, de a vizsgát szervező intézmény biztosíthat ilyen nyomtatványt), és kizárólag a javítási útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehető.
Tanulmányaik során találkozzanak az iskolai gyakorlatuk alatt hátrányos helyzetű tanulókkal, ismerkedjenek meg sokkal több helyi "jó gyakorlattal", jussanak el tehetséggondozó iskolákba is… És segítsék módszertani felkészülésükben őket az egyetemi oktatókon kívül gyakorló tanárok és trénerek. Persze a pedagógusképző egyetemi karok módszertani megújulásához ki kellene dolgozni az egyetemi oktatók pedagógiai továbbképzési rendszerét is… Mindezek nélkül csak a kérdések maradnak az új "ötlettel" kapcsolatban: Mi lesz, ha egyszer (valamikor) változik a Nat, akkor az "ezen képzett" pedagógusok mehetnek a kukába, újra vissza kell állniuk a startvonalra, mint már egyszer ez megtörtént velük az "életpálya-modell" bevezetésekor? Mivel a Nat a középszintű érettségin a B1-es (alsó-középhaladó) szint elérését célozza meg, e terv szerint nyelvtanár lehet majd az is, aki "kicsit pötyögi" a nyelvet? Mikor kezdik meg a Nat alapján egy év múlva a gimnáziumokban is megjelenő (a szakképzésben pedig már évek óta bevezetett) komplex természettudomány tanítására alkalmas tanárokat?
Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy az oktatásban tervezett bármely változtatás – és különösen az oktatási módszerek megváltoztatása – lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül. Ezek hiányában az oktatási reformok nem érhetnek el áttörést. Hogy a pedagógusképzést és a tudósképzést az esetek többségében nem célszerű együtt végezni, abban egyetértünk, de hogy a tartalom legfőbb szabályzója a Nat legyen, elutasítjuk. A pedagógusképzésben a tartalom mellett, egyébként sokkal nagyobb gond, hogy a felsőoktatási intézményekben az oktatási tevékenység másodrendű, mélyen alulfinanszírozott, alacsony presztízsű. És arról nem hallottunk, hogy ezen a finanszírozáson javítani szeretnének. De még nagyobb gond, hogy nem foglalkoznak az oktatott pedagógiai módszertan modernizálásával, egyáltalán a módszertan arányának jelentős – kreditekben is mérhető – növelésével az egyetemi évek alatt. Mert a legfontosabb ez lenne! A hallgatók sajátítsák el a legmodernebb módszereket (és legyenek ilyen továbbképzések a már pályán lévőknek is): probléma-, projekt-, és tapasztalatalapú tanítást, képesség- és készségfejlesztést, autonóm és kritikus gondolkodásra nevelést, együttműködésen alapuló tanítási-tanulási módszereket.
A törvényben és a vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően folytatott vizsga alapján megállapított szóbeli eredmény megváltoztatására nincs jogszabályi lehetőség. Méltányossági kérelem benyújtására nincs lehetőség. Forrás:
Tanulmányaik során találkozzanak az iskolai gyakorlatuk alatt hátrányos helyzetű tanulókkal, ismerkedjenek meg sokkal több helyi "jó gyakorlattal", jussanak el tehetséggondozó iskolákba is… És segítsék módszertani felkészülésükben őket az egyetemi oktatókon kívül gyakorló tanárok és trénerek. Persze a pedagógusképző egyetemi karok módszertani megújulásához ki kellene dolgozni az egyetemi oktatók pedagógiai továbbképzési rendszerét is… Mindezek nélkül csak a kérdések maradnak az új "ötlettel" kapcsolatban: Mi lesz ha egyszer (valamikor) változik a NAT, akkor az "ezen képzett" pedagógusok mehetnek a kukába, újra vissza kell állniuk a startvonalra, mint már egyszer ez megtörtént velük az "életpálya-modell" bevezetésekor? Mivel a NAT a középszintű érettségin a B1-es (alsó-középhaladó) szint elérését célozza meg, e terv szerint nyelvtanár lehet majd az is, aki "kicsit pötyögi" a nyelvet? Mikor kezdik meg a NAT alapján egy év múlva a gimnáziumokban is megjelenő (a szakképzésben pedig már évek óta bevezetett) komplex természettudomány tanítására alkalmas tanárokat?