Vélemény Idén minden idők eddigi legnagyobb szorzóival lehet az új nyugdíjakat kiszámítani. Vélemény. | Szerző: Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru-News alapítója | Szerző: Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru-News alapítója Hatályba lépett az idei valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet, ami nagy megkönnyebbülést hozott mindazoknak, akik a nyugdíjukat 2021. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kérik megállapítani. Az idei szorzószámok ugyanis 9, 7 százalékkal magasabbak, mint a tavaly alkalmazott szorzók voltak, így 2021-ben minden idők eddigi legnagyobb szorzóival lehet az új nyugdíjakat kiszámítani. A valorizáció lényege, hogy a nyugdíját igényelni kívánó személy dolgozói életpályája során az 1988 és a nyugdíj-megállapítás éve előtti év közötti években – idén az 1988. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban – szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell a nyugdíjba vonulás évét megelőző év – vagyis idén a 2020-as év – nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítani.
Akár 50-60 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után öt-hat évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában kéri a nyugdíját. Ezt a korábbi nyugdíjigénylőkkel szemben igazságtalan bánásmódot kétféle módon lehetne orvosolni. Az egyik lehetséges megoldás szerint a valorizáció nem egyetlen ugrással történne meg a nyugdíj megállapításakor, hanem az aktív dolgozói kor minden évében, vagyis minden évben valorizálnák az addig szerzett jogosultságokat. Ezt a rendszert vezették be például Ausztriában. A másik lehetséges megoldás szerint a korábbi években megállapított és emiatt jelentős mértékben kisebb összegű nyugdíjakat kompenzációs emelésekkel az újonnan megállapított nyugdíjak szintjéhez közelítik. Ez utóbbi csak ideiglenes megoldás lehet, hiszen a gond rendszeresen újratermelődne, ha változatlan maradna a magyar nyugdíjképlet. A nyugdíjat idén igénylőket viszont nyilván nem aggasztja ez a nyugdíj-megállapítási méltánytalanság, hiszen ők a valorizáció eddigi legnagyobb nyertesei lesznek.
Fotó: Shutterstock A nyugdíjtörvény szerint nemcsak a nyugdíj számítása, hanem a nyugdíjmegállapítás határideje miatt is fontos a valorizációs szorzók közzététele, ugyanis a nyugdíj-megállapításra nyitva álló ügyintézési határidő csak idén április 15-én jár le, ha a nyugdíjigényt az idei valorizációs szorzószámok március 27-i hatálybalépése előtt nyújtották be, és az általános ügyintézési határidő április 15-ét megelőzően letelt. Ugyanez a szabály érvényes a hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) megállapítására is, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas. Így ha valaki idén januárban vagy februárban adta be a nyugdíjigénylését, annak a végleges nyugdíját csak április 15. után állapítják majd meg, addig nyugdíjelőleget folyósíthatnak a számára. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik, ezért 2015 óta folyamatosan nőttek, hiszen a nettó átlagbér gyors tempóban (évi 10 százalék körüli mértékben) emelkedett. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi fél évtizedben fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.
Fenti számítási folyamat végeredményeként megkapjuk az öregségi nyugdíj összegét. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározásának részletes szabályait a Tny. végrehajtására kiadott Kormányrendelet tartalmazza.