Ezután a Hold elkezd fogyni, egy hét múlva következik be az utolsó negyed, újra derékszöget zárnak be egymással az égitestek, csak az első negyedhez képest a Hold keringési pályájának túloldalán. A megvilágítás éppen ellenkező az első negyedhez képest, a "félhold" a nyugati oldalon – a bal oldalon – fényes és a keletin árnyékos. Egyre korábban kel, egyre közelebb a hajnalhoz, végül a negyedik hét végén teljesen elfogy a Hold, és eljut az újhold állapotba, ahol a ciklus újra kezdődik. Ez a ciklus átlagosan 29 nap 12 óra 44 perc alatt megy végbe, ez a szinodikus holdhónap hossza. A mindenkori megvilágított és a sötét rész határa a terminátor. Ennek közelében láthatóak a legjobban a Hold felszíni alakzatai, kráterei. Az ábra a Hold fázisváltozásait szemlélteti, egy teljes szinodikus kört megtéve. Fogy vagy növekszik? Ha a Hold korongja nem teljes, nem mindenki tudja rögtön megállapítani, hogy fogyóban van-e a Hold vagy növekvőben. Az újhold vékony sarlója és a fogyó Holdé csak abban különbözik, hogy domborodásuk ellenkező irányba mutat.
Ha egyszer a beszélők sötét oldalnak mondják, akkor mese nincs ez bizony a sötét oldal. Itt egy kevésbé bulváros hírben: Ez már szerintem szemléletesen szólva egy kicsit más megvilágításba helyezi a Hold sötét oldalát. Egy hasonlat: a buszra is mondjuk hogy felszállunk, pedig nyilvánvaló hogy csak fellépünk rá (sőt belelépünk! ). Mégsem nevezük tévedésnek egyszerűen ez egy egyfajta szóhasználat. 14 LAttilaD 2014. 22:15 Végeredményben a Hold Földről nem látható oldala ténylegesen sötétebb, mint a látható oldala, mert nincs az égboltján a Föld. A Föld sokkal nagyobb és fényesebb a Hold egén, mint a Hold a Föld egén, és a látható oldalon állandóan ott van. Ha ültetsz egy holdfát úgy, hogy az ablakodon kinézve a Föld pont a fa ágai között legyen, akkor örökké ott lesz a Föld, minimális mocorgással a Hold librációja miatt. 13 2014. 20:12 12 2014. 19:05 A Holdnak is, a Földnek is nyilvánvalóan van sötét oldala, mert csak egyetlen napunk van, és az egyszerre csak maximum egy oldalt tud megvilágítani.
Ez már a tények tagadása. Nem mindegy, hogy a felhőbe/árnyékos kövekbe lát bele valaki valamit, vagy tisztán látszik, hogy az egy OSZLOPSZERŰSÉG. De akkor kérlek, mutass még nekem torony/oszlopokat a Hold felszínén, jó sokat, és akkor azt mondom, hogy tévedtem és természetes képződmény, amiből több is van. 7/34 anonim válasza: 48% Ezeken a döbbenetes felvételeken egyértelműen látszik, hogy ez nem lehet természetes dolog, hiszen annyira kirí a kb. sík környezetéből. Most nem akarok a Mars-témába átmenni, de én azokra is azt mondom, az arcformára, és a piramisszerű alakzatokra, hogy valószínűleg nem természetes képződmények. Hát erre meg végképp nem lehet ezt mondani! Hogy mitől vet árnyékot, - hát erre is lehet valami magyarázat, de ez a lényegen úgysem változtat. Jellemző az ilyen dolgok agyonhallgatására, hogy én nem régen, csak ebben az évben szereztem tudomást erről. Pedig korábban is tudtam, hogy a Hold tele van rejtélyes dolgokkal, megválaszolatlan kérdésekkel, de ez döbbenetes látványt nyújt, akármelyik fotóról figyeljük, és akármilyen felbontásban!
A rossz minőségű, fekete-fehér felvétel mai szemmel inkább tűnik egy sütőben odakozmált keksznek, ám a kép elkészítése akkor a csúcstechnológia határát jelentette. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy a Luna 3 fotóját megelőzően a feltételezéseken kívül semmi támpontunk nem volt a Hold másik felére nézve. Ebben a megvilágításban pedig kifejezetten értékessé válik az egykori szovjet űrkutatási szakemberek áldozatos munkája. Miért látjuk folyton ugyanazt az oldalát a holdnak? Ahogy a fentiekben már szó esett róla: közvetlen kozmikus szomszédunk kizárólag az egyik felét fordítja a Föld felé. De miért van ez így? Hiszen a Föld forog, ráadásul a Hold minket is megkerül, így épp ésszel azt gondolhatnánk, hogy időről-időre a látképnek is változnia kéne. Miért látjuk mégis mindig ugyanazt a tájat az égitesten? Csak nem igaza volna a laposföld-hívőknek? Sutba dobhatjuk a heliocentrikus világképet? Erről szó sincs. A válasz egy egyszerű fizikai hatásban rejlik. A Hold Föld körüli keringésének periódusa és tengelyforgási ideje – egyébként teljesen véletlenül – éppen megegyezik.
Hiszen a sötét oldalról közvetlenül semmilyen rádió jel nem jut el a Földre. Nagy valószínűséggel telepíteni kell egy köztes műholdat, hogy zavartalanul fogják a jeleket. Ha misszió sikerrel jár és biztonságosan sikerül robotokat letenni a sötét oldalra, akkor az emberiség egy újabb nagy lépést tenne a világűr felfedezésében. Ráadásul a CHSA sikeres küldetés esetén egy űrbázis megépítését is megfontolná a Holdon, pont, úgy ahogy az Európai űrügynökség is tervezi. ( Huffingtonpost)