Ennek a jegyében imádkoznak Szent József oltalmáért, a családokért, a közösségekért, a nehéz helyzetek megoldásáért, hisz ő volt az, aki vállalta a betlehemi út nehézségeit, bölcsen és bátran vezette a rábízottakat. A három összetartozó nap közül a leggazdagabb szokásokban és hiedelmekben. A Benedek-nap közel esik a tavaszi napfordulóhoz, a nap-éj egyenlőség napjához, amikor beköszönt a csillagászati tavasz. Ezen a napon a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását. 2021-ben ez az időpont magyar idő szerint március 20-án, 9 óra 38 perckor következik be – olvasható a csillagászattal foglalkozó oldalakon. A katolikus egyház ezen a napon megemlékezik Szent Benedekről, aki a nyugati szerzetesség és az európai szellemiség alakítójaként 1964-ben VI. Pál pápától az "Európa védőszentje" címet kapta meg. A gólyák is ekkor térnek vissza hosszú útjukról, és ha érkezésükkor piszkos a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre lehetett következtetni.
A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott és Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel, s akkor hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt. " Bízva a népi megfigyelés pontosságában, várjuk, hogy Sándor, József, Benedek valóban elhozza számunkra a meleget. (Berényi Kornélia/Felvidé)
A hónap során jellemzően három fagypont alatti átlaghőmérsékletű nap jelentkezik országos átlagban, ez nem változott számottevően a vizsgált 49 évben. Azonban a 10 °C feletti középhőmérsékletű napok száma a korábbi évtizedekben jellemző kettő-ötről hétre növekedett. Az általános melegedés mellett (az alábbi ábrán a vízszintes színes vonalak az évtizedek átlaghőmérsékletét mutatják) az egyes évek közötti változékonyság és a hónapon belüli szélsőségek megmaradtak. 2020 márciusa a hatodik legmelegebb volt 1979 óta Európában: közel 2 °C-kal volt magasabb az 1981‒2010-es időszak átlagához képest. Az 1971‒2019. közti évek márciusi átlaghőmérsékletei, az évtizedes átlagok jelölésével. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre) A márciusi melegedés 2011‒2019. átlagát tekintve kisebb meredekséget mutat a korábbi évtizedekhez képest, amely valószínűleg azzal magyarázható, hogy a hónap elején nem olyan alacsony a hőmérséklet, mint ahogy az a korábbi években megszokott volt.
Voltak olyan időszakok is (2001‒2005. és 2016‒2019. ) amikor ráadásul nem hogy melegedés, hanem hűlés következett be (bár ez csak 0, 2 °C volt az 5 év országos átlagát tekintve). Azaz az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra, az egyenletes felmelegedés helyett. A "Sándor, József, Benedek" napok előtti (március 11‒17. ) átlaghőmérséklete 5 évekre átlagolva. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre) Megvizsgáltuk külön az említett három névnap átlaghőmérsékletét, amely a sokéves átlag alapján 6 °C-nak adódott, és csupán egyetlen évben – nem is olyan régen, 2018-ban – fordult elő, hogy ez az érték fagypont alatt maradt. Ugyanakkor a 49 évből 6 évben 10 °C feletti volt a Sándor, József és Benedek napján mért hőmérsékletek átlaga, és ezen esetek fele az elmúlt 15 évben következett be (2004-ben, 2012-ben és 2014-ben). Tendencia: egyre melegebbek a márciusok (is) A márciusi átlaghőmérséklet 2011‒2019-ben már megközelítette a 7 °C-ot, míg a korábbi évtizedekben 5-6 °C volt jellemző.
E három jeles nap együttes megfigyeléséből alakult ki az a néphit, hogy ha ilyenkor "fényes" az idő, vagyis felhőtlen, kék az ég, akkor bő termésre, hosszú, meleg nyárra és jó esztendőre számíthatunk. Milyen időjárás várható ezen a héten? A héten még többször esős és szeles idő várható. Továbbra sem számíthatunk melegedésre, a maximumok többfelé 10 fok alatt lesznek, a leghidegebb éjszakai órákban még mínuszok is lehetnek. Az igazi tavasz a hosszú távú előrejelzések alapján április elején köszönt be. Weöres Sándor: Tavaszköszöntő Sándor napján megszakad a tél, József napján eltűnik a szél, Zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog, aki él. Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik, szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék. s. k.
Ez összeköthető a téli melegedéssel, aminek következtében csökkenhet a havazás aránya. A kisebb mennyiségű hó megolvasztása pedig kevesebb energiát követel és gyorsabban végbemegy, így a beérkező sugárzás hamarabb tudja érvényesíteni melegítő hatását. Lehet, hogy mi örülünk a melegebb tavasznak, de a természet kevésbé Elsőre talán jól hangzik, hogy hamarabb melegszik az idő: szinte biztosan nem kell havat lapátolnunk és a vastag kabátok is mehetnek a szekrénybe pihenni. Sajnos azonban a szezonális ciklus egy apró változása is komolyabb károkat okozhat a természetben. A mezőgazdasági és az otthoni, kerti munkálatok egy része is márciusban kezdődik, amelyeket alapvetően inkább az időjárási körülményekhez, mintsem konkrét dátumokhoz igazítunk. Azonban így is gyakran problémát okoz a tavaszi fagykár – ez idén is fenyegeti a mezőgazdasági termelést hazánkban. Ha előre vagy hátratekerjük az évszakok kezdetét, az a növények életciklusát is befolyásolja. Ez pedig az évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztéma kapcsolatok szétcsúszásához vezethet.
Ha például bizonyos növények nem akkor virágoznak, amikor a rovaroknak arra szüksége lenne, az hátrányosan érintheti az állatok életciklusát és a beporzást. Ezek a folyamatok tehát szorosan az évszakokhoz kötődnek. Azonban a természet szerint a tavasz nem március 1-jén vagy a tavaszi napéjegyenlőség napján kezdődik, hanem akkor, amikor a hőmérséklet annak eljövetelét mutatja. Számításainkat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján végeztük el az 1971‒2019-es időszakra vonatkozóan. Az elemzésben és az ábrákon megjelenített értékek minden esetben a magyarországi területi átlagokat jelentik.
Ennek tudatában joggal várhatjuk, hogy beválik a népi jövendölés, és Columbo után szabadon elővehetjük kedvenc ballonkabátunkat a télikabát helyett. (Maga a népi megfigyelés nem túl egzakt: felmerül a kérdés, hogy a "hozzák a meleget" milyen időszakra vonatkozik (a következő napra, vagy a következő hétre? ), valamint, hogy milyen mértékű melegedést jelent (már a 0, 1 °C-os hőmérsékletemelkedés is számít, vagy csak a jelentősebb, 5 °C-os érték mérvadó? ). Úgy vizsgáltuk a népi mondást, hogy összehasonlítottuk a március 18‒20. előtti hét (március 11‒17. ) és az utána következő hét (március 21‒27. ) átlaghőmérsékletét. ) A hőmérsékleti adatok elemzéséből kiderül, hogy az elmúlt 20 évben már kevésbé volt megbízható a mondás: ha évtizedes átlagokra határozzuk meg a két kiemelt hét közötti hőmérsékletkülönbségeket, akkor a népi megfigyelés beválási aránya az ezredforduló után csökkenést mutat: a korábbi 80‒100% helyett 50‒70% lett. A március közepi felmelegedés kisebb mértékű volt az utóbbi évtizedben, mivel március elején már eleve melegebb volt a korábbi években megszokotthoz képest.