Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem A Magyar Vitézségi Érem (németül Tapferkeitsmedaille), a magyar katonai hagyományok letéteménye. 1939 -ben alapította Horthy Miklós kormányzó. A kitüntetést a második világháborúban részt vevő magyar (kivételes esetekben szövetséges német) tiszteknek és katonáknak adományozhatták, kiemelkedő bátorságról, kezdeményezőkészségről és áldozatvállalásról tanúskodó haditettük elismeréseképpen. Az elismerés története [ szerkesztés] II. József császár 1789 július 19-én rendeletben határozta meg, hogy az őrmestereknek és a legénységnek az ellenség előtt tanúsított vitézi tetteit nyilvános becsületjelvénnyel jutalmazzák. E célból arany és ezüst vitézségi érmet alapított. A kerek nemesfém érem a mindenkori uralkodó arcképét viselte. Hátlapján a "Fortitudini" felirattal készült, és piros-fehér hadiszalagon volt viselhető. 1848 -ban I. (V. ) Ferdinánd császár és király a "kisezüst", 1915 -ben pedig Ferenc József császár és király a bronz vitézségi éremmel gyarapította a sorozatot.
VIT�ZS�GI �REM The Medals for Bravery Ez a lap azok eml�k�re sz�letett, akik az �r�k harcmez�kre t�voztak �s m�g ennyi sem adatott meg NEKIK pedig: "... a sz�p tisztess�g�rt �k mindent h�trahagynak; Embers�gb�l p�ld�t Vit�zs�gr�l form�t Mindeneknek �k adnak" (A n�vsorok t�bl�zat�nak v�g�n szerepl� + jel a jelzett sirokat jelentik) II.
Rákóczi Ferenc fejedelem népi... 323 pont Rubicon - Birodalmak - 2021/5-6. Tartalom Bödök Gergely: Békétlen nap. 1920. június 4. A trianoni békeszerződés aláírásának napja... 118 pont Tripartitum A régi magyar jog - mint minden európai jog - szokásjog volt, melynek fél évezreden keresztül nem... 121 pont Böngészés Pontosítsa a kapott találatokat: Típus Ár szerint Kategóriák szerint Korosztály szerint Események H K Sz Cs P V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 1
Mint a tordai védőkörlet parancsnoka 1944. szeptember 19-én, délelőtt 11 órakor, erős tüzérségi előkészítés után harccsoportja élén a szigetvári 10. rohamtüzérosztály támogatásával visszafoglalta az előző nap elveszett védőállás vonalát. A támadás eredményeképp összeszorult az ellenséges hídfőállás, de azt teljesen nem tudták felszámolni. A szovjet 4. gárdahadosztály szívósságára jellemző, hogy egy háromszáz fős bekerített harccsoportjuk felszámolását követően, mintegy kétszáz elesett szovjet halottat számláltak meg a harctéren. Böszörményi ezredes a Torda melletti temetőnél, szülei sírjától alig pár száz méterre esett el egy Sztálin-orgona sortűzben, többszörös szilánksebesülés következtében. Holttestét a 25. gyaloghadosztály parancsnokának, Hollósy-Kuthy László vezérőrnagynak utasítására gépkocsin szállították Várpalotára. Erről így írt a vezérőrnagy: "Rögtön táviratoztam feleségének. Holttestét pedig sebesültszállító gépkocsin, koszorú és levél, valamint tiszti küldöncének kíséretében otthonába, Várpalotára irányítottam.
Magyar Vitézségi Érem hátoldala
A magyar származású tisztek közül az első világháború idején 99-en kaptak tiszti arany vitézségi érmet, a honlapon mindegyikük haditettéről olvasható hosszabb-rövidebb leírás. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
II. József császár 1789-i évben rendeletet adott ki, amely szerint "az őrmesterek és az ezeknél alsóbb rendű legénységnek az ellenség előtt tanúsított vitézi tettei nyilvános becsületjelvénnyel és ezzel kapcsolatos pótdíjjal jutalmaztassanak. E célból arany és ezüst vitézségi érem alapíttassék. " A kerek nemesfém érem a mindenkori uralkodó arcképét viselte. Hátlapján a "Fortitudini" felirattal készült, és piros-fehér hadiszalagon volt viselhető. 1848-ban V. Ferdinánd császár és király a "kisezüst", 1915-ben pedig Ferenc József császár és király a bronz vitézségi éremmel gyarapította a sorozatot. IV. Károly király 1917-ben elrendelte, hogy az arany és a "nagyezüst" érmet tisztek is elnyerhessék. Az első világháború során az Arany Tiszti Vitézségi Érmet 189 tiszt nyerte el, közülük 100 magyar. 1939-ben a legénységi állományúak részére négy fokozattal alapította a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a Magyar Vitézségi Érmet, majd 1942-ben a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet a tiszti állomány részére.