A Fertő-tó Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava is egyben. A tokaji borvidék A tokaji borvidék szintén világhírű nemzeti kincsünk, mely az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen formában való továbbélésének köszönhetően érdemelte ki 2002-ben a Világörökségi rangot. A Világörökségi helyszín 132 négyzetméternyi szőlőtermő területet és 27 települést foglal magában. Világörökségi helyszínek a nagyvilágban Magyarország utazás Világörökség Kapcsolódó cikkek « Február 1-je a Tisza emléknapja – az ökológiai katasztrófa évfordulója Megnyílt a Dobogókői Sícentrum – 20 centiméter hó esett »
Hollókő 1987 óta az UNESCO Világörökség része. A falu hűen konzerválja a XVIII. századi falusi építészetet és a XX. század elejének létformáját. A faluban álló 67 lakóház és a templom is védettséget élvez. Budapesten sétálva lépten-nyomon impozáns épületekre és szemet gyönyörködtető terekre bukkanunk. Az UNESCO is elismerte a város szépségét: mutatjuk a világörökségi helyszíneket. A városból kiszakadva élvezhetitek a barlangok, erdők nyugalmát és levegőjét az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjaiban és felszíni túraútvonalain. A fenséges cseppkövek, a ritka barlangi állatok és a hangulatos falvak élménnyé teszik a kirándulást. A Géza fejedelem alapította bencés monostor az ország egyik kiemelkedően becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, 1996 óta világörökségi helyszín. Az itt élő szerzetesek oktatással, borászattal, gyógynövénykert fenntartásával és vendégek fogadásával is foglalkoznak. A Hajdúság és a Tisza folyó között elterülő Hortobágy, valamint annak pásztor- és betyárromantikája csalogató turisztikai látványosság magyaroknak és külföldieknek egyaránt.
2002-ben a Világörökségi Listára került még az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen. Hollókő – a hagyományőrző palóc falu A Nógrád megyében található palóc falut, Hollókőt a Világörökség Bizottság Budapest mellett elsőként vette fel a Világörökség Listára 1987-ben. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Aggteleki-karszt Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt egybefüggő barlangrendszere 1995-ben került fel az UNESCO Világörökségi lista természeti értékei közé. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon. Pannonhalmi Bencés Főapátság Az ezeréves múltra visszatekintő apátság és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal.
A lenyűgöző szépségű cseppköveket rejtő barlang azon túl, hogy gyógyítólag hat különféle légzőszervi problémákra, igen jelentős akusztikával ugyancsak bír. Ennek köszönhetően alkalmanként még koncerteket is szoktak itt tartani. Hollókő Hollókő Közép-Európa legjobb állapotban fennmaradt falujaként a 20. század agrárforradalma előtti vidéki építészetet hivatott bemutatni. Az egyutcás településen több tucat védett épületet találni. A főként fából készült lakóházak stílusában palóc építészeti jegyek köszönnek vissza. A falu középpontjában büszkén magasodó műemlék jellegű, római katolikus templom fazsindelyes fedelével múltat idéző hangulatot áraszt. Persze ez az egyedi atmoszféra nemcsak a templomból, hanem az egész településből rendületlenül árad. Nem csoda, hogy változatos hagyományőrző programoknak gyakran ad otthont. Hollókő nevezetességeihez hozzátartozik a falu szélén található várrom is. Az eredetileg 13. században épült vár sajnos a 18. század során megrongálódott, azóta lassú pusztulásnak van kitéve.
Ez a rendhagyóan édeskés aromájú borkülönlegesség nem csak egyszerű élvezeti cikk, számos művész költeményben emlékezett meg róla. Habár a Tokaji borvidék és az itt készített borok kiemelkedő jelentőséggel bírnak, azért ne feledkezzünk meg Tokaj településének kedves bájáról, hangulatos mivoltáról sem. A borvidékre tett látogatásunk alkalmával feltétlenül érdemes egy rövid sétát tenni a faluban. Szállásajánlataink Észak-Magyarországon Aggteleki Karszt Baradla barlang, Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park és a területén található Aggteleki Karszt rendkívül különleges és értékes földtani képződmény. A barlangrendszert tulajdonképpen az országhatár szeli képzeletben ketté, így Szlovákiával közös világörökségi helyszín. A sok száz, kisebb-nagyobb barlangot magában foglaló barlangrendszerben több tízmillió év emlékét vehetjük szemügyre. A barlangrendszer egyértelműen legismertebb és leglátogatottabb része a 25 km hosszú Baradla-barlang. Átlaghőmérséklete 10 °C, levegőjének páratartalma pedig 95-100%, így mikrobiológiai összetételének köszönhetően gyógyhatással rendelkezik.
A Világörökség Listán szereplő magyar helyszínek Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. 2002. nyara óta pedig hazánk, ez a 93 ezer négyzetkilométernyi kis ország, már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre. Két helyszínünk (Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal – Szlovákiával és Ausztriával – közös.
A Kisalföld sík vidékéből kiemelkedő hegy, valamint hazánk történetének legkülönbözőbb építészeti stílusait bemutató épületegyüttes 1996-ban lett a Világörökség része. Hortobágyi Nemzeti Park A Magyarország egyik szimbolikus vidékének számító Hortobágy füves pusztái, gémeskútjai és a híres kilenclyukú híd 1999-ben kerültek fel az UNESCO Világörökségi Listára. A Hajdúság és a Tisza között elterülő hortobágyi Puszta Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, egyúttal az ember és a természet kétezer éves harmonikus együttélésének kiemelkedő példája. Pécsi ókeresztény sírkamrák A pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben kerültek a Világörökség kulturális értékei közé. A sírkamra-együttes építészetét és falfestészetét tekintve igen sokoldalúan szemlélteti az Európában élt keresztény közösségek művészetét, hitét, valamint hitelesen mutatja be civilizációnk gyökereit. Fertő kultúrtáj A Magyarország és Ausztria területén elhelyezkedő Fertő-tó és az azt övező települések 2001-ben nyertek felvételt a Világörökségek közé.
Tovább Rejtett kincsek Olyan természeti jelenségek vagy épített örökségek vesznek bennünket lépten-nyomon körül, amelyeket mindenképpen látni kell! A Káli-medence szépsége, az egerszalóki sódomb vagy a Zirci Ciszterci Apátság könyvtára egyedülálló érték. Tovább Kirándulóhelyek Magyarország földrajzi adottságai rendkívül változatosak: az Alföld, a Hortobágy, az Alpok nyúlványai, a Balaton, a Hévízi-tó – amely a világ második legnagyobb termáltava –, a Bükk-vidék, a barlangok mind itt, a Kárpát-medencében találhatóak. Tovább