Különböző szakmai fórumokon, nemzetközi kongresszusokon egyaránt tartott előadásokat. Egyetemi tankönyvek társszerzője is. Vezetésével sikerült megőrizni a sebészeti osztály országos hírnevét. Nevéhez fűződik több, Magyarországon elsőként végzett műtét is, mint például a minimál invazív módon végzett nyelőcső műtét. A Magyar Sebésztársaság vezetőségének, a Sebész Szakmai Kollégiumnak, valamint a Magyar Sebészet című folyóirat szerkesztőségének tagja, a Magyar Elhízástudományi Társaság Sebészeti Szekciójának vezető főorvosa.
Dr. Nagy Tibor főorvos megemlíti a korabeli műszer-beszerzés folyamatának kulisszatitkait: "Az osztály felszereltsége jó színvonalon állt. Minden szükséges eszközből, műszerből volt elegendő. Az elhasználódottak pótlását pedig a "kölcsönös hasznosság" elve szerint oldottuk meg. A térségben működő nagy gazdasági szervezetek biztosították a beszerzéshez szükséges tőkét, vagy pedig ők maguk vették meg a pótlásra szánt műszereket és berendezéseket. Ez jó volt a kórháznak és jó volt a gazdasági szervezeteknek is. "A térségben előforduló típusos elváltozások megoldása, mint az endoszkópos orr-melléküreg műtétek, orrsövény műtét, a mandula-orrmandula eltávolítás, a gégében jelentkező kisebb súlyú orvosi beavatkozást igénylő esetek – hangszalag vizenyő, a hangszalag polip okozta gondok megoldását célzó laringo-mikroszkópos műtétek – sorolhatók a fő profilba. Diagnosztikai jellegűek a szájüreg, az orrüreg, a gége, valamint a bőr tumoraiból végzett biopsziás beavatkozásaink. Fülműtéteink során a gyulladásos tünetek és panaszok megszüntetése a cél, ám a dobhártya és hallócsont láncolat helyreállító műtéteit nem végezzük.
Osztályvezető főorvos Kisvárda A "vékony és szívós, mint a szíj" szólás teljességgel ráillik a magas, szikár férfira, aki környezetének minden neszére odakapja a fejét. A fül-orr-gége osztályt vezető főorvos le sem tagadhatná foglakozását, hisz' reflexei árulkodnak arról. Tiszaroffon, Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik rendezett falujában született az 1956-ban. Édesanyja, Petyus Anna, óvónő és édesapja, Nagy Tibor, pedagógus, aggódva várták első gyermekük megszületését. Megnyugtató sóhaj szállt a levegőbe, amikor kisfiúk teli torokból felsírt. Öccse, Attila, hat évvel fiatalabb. Családjával együtt Debrecenben élő kőfaragó. Iskoláikat más és más településeken járták ki. A sor Tiszaroffal kezdődött, majd Kiskörét követően Debrecen lett a végállomás. Tibor az orvosi, öccse, a szívének jobban tetsző, kőfaragói pálya fortélyait igyekezett elsajátítani. A nemzetközi hírű DOTE orvosi diplomáját huszonöt évesen vette át. 1981-től napjainkig, a jelenlegi – mindmáig első – munkahelyén, a Felső-Szabolcsi Kórház Fül-Orr-Gége Osztályán és az ahhoz tartozó szakrendelésen gyógyít.
Rólunk Azzal a céllal jött létre a "Napok Fája" Hagyományos Kínai és Komplementer Orvosi Rendelő, hogy a hozzánk forduló, gyógyulást kereső emberek számára segítséget nyújthassunk olyan módszerekkel és eszközökkel, amik bár talán nem megszokottak, mégis hatásosan, eredményesen működnek. Természetesen nem áll szándékunkban szembe helyezkedni semmilyen módon az ún. akadémikus vagy "nyugati" orvoslás elveivel, ajánlásaival – ezeket sokkal inkább kiegészítjük, hogy pácienseink elégedetten távozhassanak tőlünk. Ezen túl fontosnak tartjuk, hogy találkozásaink otthonos környezetben történjenek és csakis türelemmel, szakmai alázattal forduljunk betegeink felé. A betegségeket nem kiragadva, hanem az egész részeként, összefüggéseiben nézzük és szükség szerint egymás közötti konzultációkat is beiktatunk a kezelések folyamatába. Hisszük, hogy az ember nem pusztán sejtek tömegéből létrejött gondolkodó biológiai szerkezet, hanem annál sokkalta több és ennek alapján közelítjük meg a gyógyítást is. Gyógyítók Dr. Ságodi László Aneszteziológia-Intenzív Terápia szakorvosa, Hagyományos kínai orvoslás (TCM) orvosa, MOK-, MAITT– és MAOT tagság Dr. Szekeres Roxána 2007-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Orvostudományi Karán, szakosodásként a reumatológiát választottam.
Kisvárdára kerülésének mikéntjéről, lakonikusan válaszol: "A megpályázható helyek közül ez volt a legszimpatikusabb. A szakmát, dr. Szathmáry György, osztályvezető főorvos irányításával és mentori segítségével sajátítottam el. Az osztályon abban az időben két orvos és mintegy 15-20 főnyi szakszemélyzet dolgozott. Fül-orr-gégészeti szakvizsgát 1985-ben tettem. A folyamatos tanulás, gyakorlás és tapasztalatszerzés évei után, tizenkét évi szaktudás birtokában szereztem ráépített szakvizsgát audiológiából. Ezen időszak alatt az országban az elsők között, bevezettük az endoscopos orrmelléküreg műtéteket. " Levegővételnyi szünet után így folytatja: "A korábban megkezdett folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a laryngo-microscopias műtéteket, valamint az alsó légutak, illetve a nyelőcső idegentestek eltávolítását is eredményesen végezzük el. Az audiológiai szakvizsgámat követően, 1997-től kezdődően, a hallássérült betegek hallásjavító készülékkel történő ellátását is bevezettük. " Az osztályra érkező betegek száma, a társosztályokéhoz hasonlóan, ugyanazon okok miatt időszakos ingadozást mutat.
A főorvosnő a menedzsmenttel állítólag szoros kapcsolatot ápol, az intézményben kivételes hatalommal bír, a panaszok szerint rendszeresen kommunikál minősíthetetlen stílusban a kollégákkal, de sokszor a betegekkel és a hozzátartozókkal is. Az osztály munkájában állítólag alig vesz részt, és nem jelenik meg a megbeszéléseken. © Túry Gergely A főorvosnő magánpraxist is vezet, a Balatonalmádi Egészségház ügyvezető igazgatója, egyben a 100 milliós uniós támogatásból létrehozott egészségfejlesztési iroda vezetője. Balatonalmádi érdekes kapcsolódási pont a veszprémi kórház orvosigazgatójával, Dávid Gyulával, aki a város önkormányzatának fideszes képviselője, sőt éppen ő vezeti a város egészségügyi bizottságát is – jegyzi meg a lap. Az Index azt írja, a petíció megírását egy, a fizikai bántalmazás határát súroló lökdösés előzte meg, az eset szeptember elején történt egy – azóta már felmondott – fiatal orvosnő és Németh Ilona között. Sydó Tibor, a belgyógyászat osztályvezető főorvosa egy külön levélben azt írta Rácz Jenőnek, hogy a doktornő körüli konfliktusokkal kapcsolatban nem először fordul a kórházvezetéshez, ezért ő és munkatársai csak azt tekintik elfogadható megoldásnak, ha a menedzsment hivatalosan deklarálja, hogy a doktornő a jövőben semmilyen formában sem vehet részt a belgyógyászat működésben.
Egy főorvosnő borzolja a kedélyeket a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban, 16-an akarnak felmondani egyszerre, ha az orvosnő nem távozik a belgyógyászatról. Rácz Jenő főigazgató szerint Németh Ilonát áthelyezték a sürgősségire, de állítólag státuszban még mindig a belosztályon van, a sürgősségin pedig éppen azokkal kell érintkeznie, akik panaszt emeltek ellene. A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház belgyógyászati centrum osztályvezető főorvosa és 15 orvosa bejelentette a kórház vezetőjének, hogy kollektíven és egy időben felmondanak, ha a menedzsment továbbra is falaz az intézmény egyik befolyásos főorvosnőjének – írja az Index. A lap szerint a belgyógyászaton dolgozó orvosok október elején küldtek levelet Rácz Jenő főigazgatónak, melyben kifogásolták Németh Ilona főorvosnő tevékenységét, az ismétlődő konfliktusokat, amik szerintük már a betegellátás biztonságát veszélyeztetik. Arról panaszkodtak, hogy szakmailag megalázva, megfélemlítve, szorongásokkal küzdve kell évek, hónapok óta végezni a munkájukat, a tartós stressz miatt több érintett táppénzre kényszerült, emiatt pedig nemcsak orvosok, hanem számos ápolónő is otthagyta belgyógyászatot.