- A hosszabbító kezelések költségesek, ráadásul a siker sem garantált, mert sokan közben életüket vesztik. Amennyiben pedig túléli, a beteg életminőségét így is negatívan befolyásolja, ahogy szerettei életét sem könnyíti meg - dr. Magnolia Cardona-Morrel, a New South Wales Egyetem munkatársa, a kutatás társszerzője a The Telegraphnak nyilatkozott fejlesztésükről. A tesztsor az orvosoknak, a betegnek és a hozzátartozóknak egyaránt hatalmas segítség lenne, hiszen előbbieknek többé nem kellene attól tartaniuk, hogy hamis illúziókba ringatják a pácienseket és családjukat, míg utóbbiak együtt tölthetnék maradék idejüket, és felkészülhetnének az elkerülhetetlenre. Mi történik halál után a testtel? Erre a kérdésre a Scientific American szerzői korábbi cikkükben részletesen megadták a választ: a légzés leállása után az emberi sejtek nem halnak meg azonnal, még pár percig életben maradnak, és szén-dioxidot termelnek. Ez a szén-dioxid aztán apró, zsákszerű anyagban felhalmozódik a sejtek belsejében, az enzimek pedig megkezdik a sejt anyagainak felemésztését.
Tudjuk, mi történik a testtel, ha meghalunk Világnézeti kérdés, hogy van-e valamiféle élet a halál után, ebben nem is szeretnénk állást foglalni. Arról viszont elég kiterjedt tudományos ismereteink vannak, hogy mi történik a testünkkel, miután meghalunk. Ez persze jó dolog – mármint a tudás megléte -, bár a megismerés folyamata önmagában elég hátborzongató. Az Egyesült Államokban… Tudjuk, mi történik a testtel, ha meghalunk Mi történt a technológia világában? Elmondjuk röviden! Számos hazai hírcsatorna IT, mobiltechnológiát, robotikát érintő tartalmait foglaljuk össze pár perces podcast adásainkban.
Ennek főleg az az oka, hogy a tetem nincs kapcsolatban a dögevő élőlényekkel, főleg a rovarokkal és nem hatnak rá olyan nagy mértékben a környezeti elemek. Azonban a föld alatt, koporsóban lévő holttestet sem lehet elrejteni a találékony dögevő rovarok elől. A koporsóban előforduló entomofaunát temetői exhumálások alkalmával írták le. Főleg Diptera és Coleoptera fajok jellemzőek. Három faj különösen gyakori a koporsóban: Conicera tibialis (koporsólégy), Leptocera caenosa, Ophyra capensis. Ezek főleg a holttestre és a koporsó szöveteibe helyezik petéiket.