Login for hold and recall information Internet BTK Central Reading Hall Call Number: Copy: Collection: Status: Mon F 95 119. 333/97 (KO) történelmi monográfiák olvasóteremben Available (Korlátozottan kölcsönözhető) F-95/T 119. 332/97 (KO) történelem raktárban Available Place a Hold 147. 922/07 Libr. of Fac. of Law and Pol. 40. 067/IV. 33/3. (Jog) Olvasótermi könyvek Available (Korlátozottan kölcsönözhető) Kizárólag ÁJK oktatók és dolgozók kölcsönözhetik Libr. of Márton Áron Voc. Coll 93/99 F95 BD23928 MÁSZ - Budapest - Olvasóterem Available Libr. of the Inst. of Ethnogr. 41140 41. 140/98 (NEP) Néprajzi Intézet Raktár Available (Korlátozottan kölcsönözhető) A kar oktatói és az intézet PHD hallgatói kölcsönözhetik Libr. of History 60. 533 79174 Mednyánszky Dénes Libr. & Arch 18667 (MD) könyvek University Library and Archive 532933 EK raktár 4 Available Place a Hold
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a François Furet című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine -ben [ halott link] Furet egyik előadása: Furet történelemfelfogása: Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 108782913 LCCN: n50016785 ISNI: 0000 0003 5569 0996 GND: 119555573 LIBRIS: 307191 SUDOC: 02687685X NKCS: jn20010602712 BNF: cb11903742f BNE: XX887313 KKT: 00466826 BIBSYS: 90117816
A párizsi Szent Margit temetőben, egy jeltelen sírba temették el. Egyedül csak elsőszülött leányuk, Mária Terézia Sarolta hercegnő maradt életben, őt 1795-ben a bécsi udvar kiváltotta a börtönből. A jakobinusok, élükön Robespierre-rel kemény diktatúrát vezettek be (1793. júniustól 1794. júliusig). Semmibe véve az emberi jogokat kíméletlen terrort alkalmaztak. Letartóztatták és tömegével küldték vérpadra a forradalom valós és vélt ellenségeit, s minden rendű, rangú politikai ellenfelüket is. Így a sok ezer életet kioltó véres jakobinus diktatúrával biztosították a belső rendet és szilárdították meg hatalmukat. Az európai egyensúly felborulásától tartó Nagy-Britannia megszervezte az első franciaellenes koalíciót a Habsburg Birodalom, Poroszország, Hollandia, Portugália és Spanyolország részvételével. Az európai hatalmak attól tartottak, hogy jakobinus mintára mindenütt a franciához hasonló forradalom jöhet létre, ezért minden irányból támadást intéztek a franciák ellen, akik sorozatos vereségeket szenvedtek.
1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy a záhonyi Tisza-hídon keresztül elhagyta Magyarország területét. A főtiszt volt az utolsó szovjet katona, aki Magyarországon állomásozott, távozása a függetlenség helyreállítását jelentette Magyarország számára. A június 19-i történelmi pillanatig azonban nagyon hosszú és rögös út vezetett, írásunkban ennek a folyamatnak az állomásait mutatjuk be. 1944 augusztusában, nem sokkal Románia sikeres átállását követően a szovjet Vörös Hadsereg első egységei megjelentek a korabeli Magyar Királyság területén. Alig egy hónappal később, szeptember 23-án a 2. Ukrán Front alárendelt alakulatai Battonya térségében már a trianoni Magyarország területére is beléptek. Ezzel kezdetét vette Magyarország szovjet megszállása, amelyet ugyan a kommunista propaganda mindvégig "ideiglenesként" tüntetett fel, ám az "eseti" jelleg több mint 45 éven át tartott. A szovjet csapatoknak több mint fél év volt szükséges az ország területének megszállásához. S bár a harcok még a javában tartottak Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a Szovjetunió képviselői 1945. január 20-án, Moszkvában fegyverszüneti megállapodást kötöttek egymással.
A fegyverszüneti egyezmény 3. pontja kimondta: "Magyarország kormánya és hadseregfőparancsnoksága biztosítja a szovjetcsapatok és más szövetséges csapatok számára a szabad mozgás lehetőségét Magyarország területén bármely irányban, ha azt a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság és a katonai helyzet megkívánja. " Ezzel a kitétellel lényegében törvényesítették az ország katonai megszállását. 1944 őszét követően óriási katasztrófa szakadt az országra. Az ország nyugati részén a nyilas kormány gyakorolta a főhatalmat, míg a kelet felől érkező szovjet haderő fokozatosan megszállta az ország területét, amelyeken először katonai közigazgatást vezetett be, majd 1944 decemberét követőn, azokról a területekről, ahonnan a front már régebb óta elvonult, úgy-ahogy visszaállította a polgári közigazgatást. Közben a szovjet csapatok végigrabolták az országot, magyar nők tízezreit erőszakolták meg és "kicsi munkára" ("málenkij robot") hurcolták az ország lakóit, ami néhány esetben valóban csak kisebb munkát jelentett, de e helyett általában a több évig tartó szovjet kényszermunkatáborokban való rabszolgamunka volt a jellemző.
Az igazi radik�lis �j�t�sokra politikai �s ideol�giai-kultur�lis szinten ker�lt sor. "Nem a t�rsadalom alapjait v�ltoztatt�k meg 1787 �s 1800 k�z�tt - �rta A francia forradalom kritikai sz�t�ra el�szav�ban -, hanem alapelveit �s korm�nyzat�t. Az isteni jog� abszol�t monarchia �tadta hely�t az emberi jogoknak. " Mi teh�t a forradalom l�nyege? "A demokr�cia megsz�let�se. A francia forradalom ilyet�n defin�ci�j�nak olyan intellektu�lis s�lya van, hogy sem h�vei, sem ellenfelei nem tagadhatj�k… A r�gi rend az emberek k�z�tti egyenl�tlens�g �s az abszol�t monarchia vil�ga volt; 1789 z�szlaj�n felt�ntek az emberi jogok �s a n�pszuverenit�s. Ez a szak�t�s fejezi ki legm�lyebben a francia forradalom egyszerre filoz�fiai �s politikai term�szet�t, ez adja meg eszmei m�lt�s�g�t, s ez teszi egy �j korszak nyit�ny�v�. Ebb�l kell kiindulnunk, hogy meg�rthess�k e t�rt�nelmi esem�nyt, mint k�tsz�z �v vit�i �s kutat�sai ut�n is �rintetlen rejt�lyt. " Egy r�gebbi �r�s�ban kiss� konkr�tabban is megfogalmazta a francia forradalom l�nyeg�t: "A francia t�rsadalom a 18. sz�zadban a monarchikus centraliz�ci� �s az individualizmus filoz�fi�j�nak csap�sai alatt felboml� vil�g volt… A forradalmat az 1789-es antifeud�lis patriotizmuson �s a jakobinus ideol�gi�n kereszt�l megval�sul� hatalmas szocio-kultur�lis integr�ci� folyamat�nak tekinthetj�k. "
Közel hétszázezer magyar tapasztalta meg a szovjet munkatáborok poklát. Az állandósuló elnyomás, a rengeteg megaláztatás ellenére az ország lakossága bízott abban, hogy a békeszerződés aláírása után a Szovjet Hadsereg erői távoznak Magyarországról, s az ország ismét visszanyeri függetlenségét. Az elgondolás nem volt alaptalan, hiszen egy a normalitás szintjén működő világban a békeszerződés megkötését majd ratifikálását követően az idegen megszálló hadseregnek el kell hagynia a megszállt ország területét. Azt keserű szájízzel ugyan, de mindenki elfogadta, hogy a fegyverszüneti egyezmény értelmében a szovjet csapatok jogosan tartózkodnak Magyarország területén, azt gondolván, hogy a békeszerződés majd helyreállítja a nemzeti függetlenség állapotát. Azért is bízott ebben a magyar társadalom, mert 1920-ban a trianoni békével ugyan megcsonkították Magyarországot, de a maradék Magyarország függetlensége helyreállt, a megszálló antant haderők és a román hadsereg távozott az ország területéről, 1927-ben az antant ellenőrző bizottságai is elhagyták Magyarországot.