A csüggedő nemzetnek vezér kellett. Kossuth hontalanul bujdosott, terveken törte munkás agyát, de hiú igéreteknél egyebet nem talált; a "legnagyobb magyar" ekkor már élő-halott volt, a döblingi őrültek házában emésztette lelkét öntudatos pillanataiban; csak Deák Ferenc volt nemzete mellett. Mint a hajótöröttek egy szikla köré, úgy csoportosultak Deák köré a magyarok. És mit mondott a haza bölcse. – Legyetek türelemmel megszomorodott hazám fiai. A hatalom, mely reánk nehezedik, olyan mint a zivataros felhő az égen, elveri vetéseinket, megrémít mennydörgéseivel, megvakít villámaival, de nem tart örökké. Akik jogainkat elvették, törvényeinket lábbal tapossák, nem járnak az igazság útján, de mi azon járunk. Erről az útról nem szabad letérnünk. Se csábító fenyegetés, se igéret, se erőszak ne tántorítson el bennünket. Amily határtalan bátorsággal küzdött a magyar, mig kezében fegyver volt, oly kitartással kell megmaradni az alkotmány mellett, melytől az ideiglenes hatalom megfosztotta a nemzetet.
Hi�ny�t a v�rmegye �s az orsz�ggy�l�s egyar�nt megs�nylette, igaz, De�k aktivit�sa ezekben az �vekben sem cs�kkent, tagja lett p�ld�ul a V�degyletnek, majd r�szt vett az 1847-es Ellenz�ki Nyilatkozat megalkot�s�ban is. A politikus az 1847–48-as orsz�ggy�l�sen �jfent nem v�llalta a k�veti megb�zat�st, 1848 m�rcius�ban azonban – a forradalmi esem�nyek nyom�n – visszat�rt a nagypolitik�ba, majd az els� felel�s magyar korm�nyban igazs�g�gy-miniszter lett. De�k a b�rsonysz�kben is higgadtan, a t�rv�nyess�g k�rlelhetetlen h�vek�nt politiz�lt, k�zben pedig sz�mos alkalommal pr�b�lt k�zvet�teni a b�csi udvar �s a pesti korm�ny k�z�tt. Miut�n szeptember 11-�n Jellasics csapatai �tl�pt�k a hat�rt, a "haza b�lcse" bel�tta er�fesz�t�sei hi�baval�s�g�t, ez�rt t�vozott miniszteri sz�k�b�l, ugyanakkor k�pvisel�i hely�t tov�bbra is megtartotta. De�k 1848–49 fordul�j�n azt�n m�sodszor is k�s�rletet tett az ellent�mad�sba lend�l� Habsburgok megb�k�t�s�re, Windisch-Gr�tzcel folytatott janu�r 3-i t�rgyal�sai azonban eredm�nytelen�l z�rultak, �gy hazat�rt zalai birtokaira.
Nézetei ellenére nagyra értékelte a Katolikus Egyház szerepét az európai művelődés és kultúra történetében, sőt, számos egyházi személlyel ápolt jó barátságot, mivel szemében a markáns politikai véleménykülönbség nem befolyásolta a személyes kapcsolatokat. "Néha tévedett – írta Deák Ferencről egy visszaemlékező –, de megnyugszunk abban, hogy Istennel kibékülve végezte be életét. " Forrás: Magyar katolikus lexikon; Fazekas Csaba: Deák Ferenc egyházpolitikája a reformkorban; Udvarhelyi Olivér: A hívő Deák Ferenc Összeállította: Benke Zsuzsa Illusztráció: Székely Bertalan: Deák Ferenc (Wikimedia Commons); Magyar Kurír
1803. okt�ber 17. | De�k Ferenc sz�let�se Szerz�: Tarj�n M. Tam�s "A hatalom csak eszk�z, v�gc�l a n�pek boldog�t�sa. " (De�k Ferenc) 1803. okt�ber 17-�n sz�letett S�jt�r�n De�k Ferenc, a "haza b�lcse", a 19. sz�zadi magyar t�rt�nelem egyik legnagyobb form�tum� politikusa. De�k az 1832-36-os orsz�ggy�l�sen kapcsol�dott be a modern, polg�ri Magyarorsz�g�rt v�vott k�zdelembe, majd az els� felel�s magyar korm�ny minisztere, a szabads�gharc buk�sa ut�n pedig a passz�v ellen�ll�s vez�ralakja lett. P�lyafut�s�ra a kiegyez�s nagy m�v�vel, a dualista �llam alapjainak lerak�s�val tette fel a koron�t. De�k egy Zala megyei k�znemesi fam�lia hetedik gyermekek�nt l�tta meg a napvil�got, de csal�di �lete m�gis szerencs�tlen�l alakult, �desanyja, Sibrik Erzs�bet ugyanis belehalt a sz�l�sbe, � pedig nagyb�tyja h�z�hoz – egy szoptat�s dajk�hoz – ker�lt. A gyermek �t�ves kor�ban azt�n �desapj�t is elvesz�tette, �gy testv�rei �s Hertelendy Gy�rgy gy�ms�ga alatt nevelkedett, �s tanult. De�k 1823-ban oklevelet szerzett a gy�ri jogi akad�mi�n, majd sz�kebb p�tri�j�ban �gyv�dk�nt praktiz�lt, �s al�gy�szk�nt, illetve jegyz�k�nt – k�s�bb pedig alisp�nk�nt – a v�rmegye k�z�let�ben is komoly szerepet v�llalt.
1851 nyarán tért vissza anyjához Edericsre. Élete továbbra is mozgalmas maradt: megnősült, de házassága nem volt hosszú életű. Anyagilag olyan rossz helyzetbe került, hogy birtoka is ráment. Folytatta a politizálást is. Szigetváron részt vett egy fáklyás tüntetésen, majd egy rendszer elleni szervezkedésben is, ami miatt 1864-ben börtönbe került. Először halálra ítélték, de a büntetést Deákra való tekintettel húsz évi várfogságra változtatták. "…egészen új oldaláról ismerhetjük meg Deákot a Nedeczky-per idején és után magánál őrzött elszámolásokból és iratokból, amelyek elárulják, hogy ezernyi országos dolga mellett nyakába vette a rabságot szenvedő István kusza anyagi ügyeinek intézését, s a gyermekeiről való gondoskodást. Gazdai pontosság, aprólékos lelkiismeretesség sugárzik abból a figyelmességből, ahogy …fillérekig pedáns elszámolást vezetett unokaöccsének pénzügyeiről. " írja Nyárády Gábor a Magyarország című hetilap 1987/52es számában. (Deák és az edericsi Nedeczkyek kapcsolatára vonatkozó rész az itt megjelent Pater familias című cikk alapján készült. )
Kehidai remetes�ge ellen�re De�k Ferenc a szabads�gharc lever�se ut�n a magyar k�z�let vez�ralakja lett, amit zsenialit�sa mellett hiteless�ge �s k�vetkezetess�ge indokol meg legink�bb. A "nemzet pr�k�tor�t" m�g a cs�sz�ri udvar is tisztelettel kezelte, De�k azonban 1850-ben elutas�totta Anton Schmerling osztr�k igazs�g�gy-miniszter – nem hivatalos – b�csi megh�v�s�t, ezzel pedig a kibontakoz� passz�v ellen�ll�s szimb�luma lett; a politikus a k�vetkez� �vek sor�n az elz�rk�z�st�l rem�lte a szabads�gharc sor�n elbukott magyar �gy siker�t, mik�zben kitart�an ragaszkodott a jogfolytonoss�ghoz, a '48-as st�tusz vissza�ll�t�s�hoz, �s – szigor�an b�k�s eszk�z�kkel – a neoabszolutista berendezked�s ellehetetlen�t�s�re t�rekedett. A passz�v ellen�ll�s mindazon�ltal nem jelentett tehetetlens�get, amit az is kiv�l�an mutat, hogy De�k 1854-t�l a f�v�ros zaj�ra cser�lte fel a vid�k nyugalm�t, �s a pesti Angol Kir�lyn� Sz�ll�ban b�relt lakoszt�ly�ban gy�jt�tte maga k�r� a neoabszolutista korszak magyar �rtelmis�g�t.