Az Országos Mozgásszervi Intézet irányíthatja a Parádfürdői Állami Kórházat. Az Országos Onkológiai Intézet pedig a Mátrai Gyógyintézetet. Az országos gyógyintézet és az országos társgyógyintézet vezetőjét – az országos kórház-főigazgató javaslatára – az egészségügyért felelős miniszter nevezi ki és menti fel, de minden további jogosítvány az országos kórházi főigazgatóé. Az új struktúrához igazították a finanszírozási szabályokat is, így január elsejétől az egészségügyi intézmények saját hatáskörben 5 millió forintig vállalhatnak kötelezettséget. Az ennél nagyobb összegű megrendelések az Országos Kórház Főigazgatóság hatáskörébe kerül. Új szabályok születtek a várólistás ellátások kezeléséről, finanszírozásáról is. (Ezekről részletesen később számolunk be. ) Forrás: Népszava Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
Mindenesetre az eredmények eddig más klinikai vizsgálatok és adatok alapján rendkívül biztatóak - közölte. A kórházban a koronavírus-ellátás mellett a rehabilitációs tevékenységet is folytatják - mondta Varga János osztályvezető főorvos. Azokat a betegeket, akiknél felmerül a tüdőtranszplantáció egy előrehaladott stádiumú krónikus tüdőbetegség miatt, be tudják vonni a rehabilitációs programba, ahol nemzetközileg is elismert szakemberek foglalkoznak velük. Azok a betegek, akiknek szükségük van rá, objektív megítélést kaphatnak, ezt követően pedig bemutatják őket a tüdőtranszplantációs várólista bizottságnak - mondta. Nyitókép: Pixabay
Publikálás dátuma 2020. 12. 30. 07:55 Mintegy fél tucat rendelettel a kormány "átrajzolta" az egészségügyi ellátórendszer teljes palettáját. Az egészségügyért felelős miniszter jogkörei nagyjából néhány intézményvezető kinevezési okmányának aláírására korlátozódott, miközben a szakmai irányítással, a finanszírozással kapcsolatos jogkörök szinte mindegyike az Országos Kórház Főigazgatóhoz kerültek. Az új struktúrához igazították a finanszírozási szabályokat is. Az éjjel megjelent kormányrendelet a fővárosban és Pest megyében három vezető, úgynevezett centrum alá sorolta a korábban önálló kórházakat. Így a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézethez a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet (Cegléd) és a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet (Nagykőrös) tartozik majd. A második nagy központ az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő lesz, ide azonban csak két intézményt soroltak.
A harmadik centrum kórházként a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat jelölték ki. Külön rendelet készült a Honvédkórház irányításáról, ezt az intézményt ugyan nem került bele a centrum kórházakról szóló kormányrendelettel szabályozottak körébe, de több fővárosi nagy intézményirányítást is rájuk bíztak. Így a jövőben a Honvédkórház szatellit intézménye lesz az eddigiekben a Péterfyhez tartozó országos baleseti intézet, a váci kórház, a fővárosi Károlyi Sándor és az Uzsoki utcai, valamint a kistarcsai eddig jobbára a pest megyei betegeket ellátó kórház. A Honvédkórház vezetőjét továbbra is a honvédelmi miniszter nevezi ki, de az idesorolt kórházak irányítását részben megosztott jogosítványokkal biztosítják, másrészt a szakmai felügyeletet kizárólag az országos kórházi főigazgató hatáskörébe utalták. Így például egészségügyi szolgáltató irányításáért felelős helyettesét is az országos kórház-főigazgató nevezi ki. A korábbi tucatnyi országos intézetek számát összevonásokkal a felére redukálta egy kormányrendelet.
Szilvi és Hajni Fotó: Erdős Dénes / Abcúg / Képszerkesztőség Az intézetet azonban szabályok kötik, nagyon sokan szeretnének bekerülni, hosszú a várólista, így legfeljebb 3 plusz 2 évig lehet itt lakni. A két fiatal nő ezt teljesen megérti, nem is haragszanak senkire, régóta tudják, hogy egyszer menniük kell. A probléma sokkal inkább az, hogy nincs igazán hova. Azt szinte kizártnak tartják, hogy sikerül még egyszer ilyen jó helyet találniuk, a normálisabb intézményekben végeláthatatlan a várólista, kevés a lakóotthon, a rendszer több, mint 90 százalékát a szociális otthonok teszik ki, ahová nem igazán vágyik se Szilvi, se a többi, hasonló cipőben járó beszélgetőtársunk. Ennek okai pedig érthetőek: az ágazatot jellemző munkaerőhiány miatt kevés a segítő személyzet, pedig szükség lenne rájuk a mosdóba menéshez, a felöltözéshez, vagy a munkába induláshoz. De ha nincs ember, akkor lehet, hogy hetente csak egyszer tudnak fürdeni. Ezeket a helyeket maguk között csak elfekvőnek hívják. Azt mondják, már az is csodaszámba megy, ha egy szociális otthonnak egyáltalán van külön mozgássérült részlege, és nem az idős, beteg emberek között kell lakni.
Az országos gyógyintézeti rangra emelt Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet alá a balatonfüredi Állami Szívkórház, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet alá a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet és a Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet, az Országos Mozgásszervi Intézet alá a Parádfürdői Állami Kórház, az Országos Onkológiai Intézet alá pedig a Mátrai Gyógyintézet kerül, mint társgyógyintézetek. Országos gyógyintézeti rangot kap még a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet és az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet is, de ezek alá nem kerülnek vidéki társgyógyintézetek. (444) Címlapkép: MTI/Rosta Tibor
A rendszerváltás furcsaságai. A rendszerváltást megelőzően történtek furcsaságok füredi életünkben Rendelőintézeti Igazgatómnak csodálatos szőlői és ebből készült borai voltak. Gyakori vendégei voltunk. Ízlelgettük borait. Kulcsemberének tartott, ezért igyekezett jó kapcsolatot tartani velem. Egy évig a hétvégéket Fehérváron töltöttük. Mikor Anyósomékat sikerült Füredre leköltöztetni, Va- sárnap a délelőtti misén megjelent kis családunk. Két nap múlva, mikor […] ← Older Newer →