Természetesen, ha éves beszámoló készítésére kötelezett, akkor is biztosítania kell az alap- és vállalkozási tevékenység elkülönítését a beszámolójában, akárcsak az egyszerűsített éves beszámolóban! Éves beszámoló készítésére kötelezett az a civil szervezet, akire igaz, hogy két egymást követő évben mérlegfordulónapon (ez civil szervezetnél kötelezően naptári évhez igazodva 12. 31. ) legalább kettő mutatószám meghaladja a törvényben deklarált alábbi mutatók értékét: mérlegfőösszeg 1200 millió forint, az alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevétel együttesen meghaladja a 2400 millió forintot, az üzleti évben foglalkoztatottak száma az 50 főt. Természetesen abban nincs változás, hogy a civil szervezetek egy része továbbra is vezethet egyszeres könyvvitelt, naplófőkönyvi formában. Ezzel a választási opcióval kizárólag azok a szervezetek élhetnek, akik nem rendelkeznek közhasznú státusszal, valamint az összes bevételük (alap és vállalkozási tevékenységből származó összesen) nem haladja meg az 50 millió forintot két egymást követő évben, évenként.
Ugyanakkor nagyon fontos figyelni arra a tényre, hogy mi is a közhasznú tevékenység fogalma – ennek ugyanis a NAV 1% fogadása tekintetében is kiemelt szerepe van – és az alapító okirat, alapszabály megújítása okán is foglalkozni kell vele. A közhasznú tevékenységgel kapcsolatosan típushiba a beszámoló készítés során, hogy sem a közhasznú tevékenység bevételei, sem a közhasznú tevékenység ráfordításai soron nem szerepeltetnek adatokat, ezáltal veszélyeztetve például a NAV 1%-ból eredő összegek jogosságát. A beszámoló részeként minden civil szervezet kötelezően közhasznúsági mellékletet készít – függetlenül a közhasznú jogállás fennállásától – és ezt a beszámolóval együtt letétbe kell helyeznie. Cél a közhasznúsági paraméterek hosszú távú vizsgálhatósága. Akit a fentebbi kérdések mélyebben is érdekelnek, az alábbi honlapon talál további infókat Suller Kriszta adószakértő jóvoltából.