[2] Az uralkodó végül mégis engedélyt adott az esküvőre, eljegyzésüket 1894 januárjában hozták nyilvánosságra. A ceremónia Peterhofban, 1894. augusztus 6 -án zajlott le. Frigyükből hét gyermek származott, ennek ellenére a pár kapcsolata hamar megromlott. A másik hallgatólagos beleegyezésével mindketten szeretőt tartottak; Alekszandr nagyherceg esetében ez egy "Marija Ivanovna" néven ismertté vált hölgy volt.
Először Mária tecki hercegnő kezéért folyamodott 1886 -ban, azonban kosarat kapott. Még abban az évben el akarta jegyezni Irén hessen–darmstadti hercegnőt, azonban az eljegyzést a család hevesen ellenezte, így Mihail Mihajlovics kénytelen volt meghátrálni. Egy évvel később, 1887 -ben Lujza brit királyi hercegnőt akarta elvenni, de a család ezt is megakadályozta. A kudarcok után úgy határozott, az orosz nemességből választ magának feleséget. Ez már akkor több heves nemtetszést váltott ki a családból, ugyanis I. Pál cár törvénye értelmében az orosz nagyhercegeknek uralkodóházból kellett hitvest választaniuk. Először Valevszkaja hercegnőt szemelte ki magának, de később Jekatyerina Nyikolajevna Ignatyeva grófnő, gróf Nyikolaj Pavlovics Ignatyev miniszter leánya iránt mutatott érdeklődést. Jekatyerina Nyikolajevna elfogadta volna a nagyherceg ajánlatát, aki így III. Sándor cárhoz folyamodott engedélyért. Olga Fjodorovna azonban, aki fia választását ballépésként kezelte, rávette az uralkodót, hogy ne járuljon hozzá a frigyhez.
★ Vjacseszlav Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg Vjacseszlav Konsztantyinovics orosz nagyherceg orosz nagyherceg, az Orosz Cári Haditengerészet tisztje. 1. Élete Vjacseszlav Konsztantyinovics nagyherceg – vagy Szlava, ahogyan becézték – Konsztantyin Nyikolajevics nagyherceg és Alexandra szász–altenburgi hercegnő utolsó gyermekeként született 1862-ben. Születési helyeként Szentpétervár mellett Varsót is szokták emlegetni, mivel világra jöttekor édesapja Lengyelország cári helytartója volt, és a család éppen Vjacseszlav Konsztantyinovics születése körül utazott el a lengyel fővárosba. Keresztnevét, az eredetileg lengyel Vjacseszlavot Konsztantyin nagyherceg adta neki oroszosított formában, így akarván tisztelegni a lengyel nemesség előtt. Édesapja, fivéreihez hasonlóan őt is katonai pályára szánta, de mivel Vjacseszlav nagyherceg örökölte szülei tehetségét a rajzoláshoz, Konsztantyin Nyikolajevics engedélyezte számára, hogy szabadidejében rajzolgasson. Alekszandra Joszifovna nagyhercegné sokat utazott, főleg miután férjével való kapcsolata romlásnak indult.
), akitől két gyermeke született: Kirill Alekszandrovics Iszkander gróf (1914–1917/18) és Natalja Alekszandrovna Romanovszkaja-Iszkander hercegnő (1916–1999). Alekszandr Nyikolajevics elvált Rogovszkajától, és 1930. október 11 -én nőül vette Natalja Konsztantyinovna Hanyikovát (1893–1982). Második házasságából nem született gyermeke. Törvénytelen utódjai Nyikolaj Konsztantyinovicsnak egyik szeretőjétől, Alekszandra Alekszandrovna Gyemidovától, avagy Abasától (1855–1894) két utódja származott: Olga Nyikolajevna Volinszkaja (1877–1910) Nyikolaj Nyikolajevics Volinszkij (1878–1913). A gyermekeknek III. Sándor cár 1879 -ben a nemesi hangzású Volinszkij családnevet adta, mivel édesanyjuk feleségül ment Pavel Felikszovics Szumarokov-Elszton grófhoz, Feliksz Felikszovics Juszupov nagybátyjához. A nagyhercegnek három gyermeke született Darja Eliszejevna Csaszovityinától (1880–1953/56): Szvjatoszlav Nyikolajevics (†1919) Nyikolaj Nyikolajevics (†1919/1920) Darja Nyikolajevna (1896–1966). Források és jegyzetek ↑ a b c d Zeepvat; 147. oldal ↑ Egyes források szerint von Dreyer.
Alekszandr Mihajlovics egyetlen gyermeke sem viselte a hagyományosan a cári család tagjainak kijáró nagyhercegi címet. A família gyarapodása folytán ugyanis III. Sándor cár úgy törvénykezett, hogy a nagyhercegi rang csak annak a családtagnak jár, akinek apai ágról a nagyapja a cári méltóságot viselte. Így hiába volt Alekszandr nagyherceg gyermekeinek anyja egy cár leánya, mivel Alekszandr Mihajlovics nagyapja nem volt cár, utódai mind hercegi címet viselte. Ez egyébkén az alacsonyabb rang mellett jelentősen kisebb jövedelemmel járt együtt. Száműzetésben A nagyherceg az első világháborúban megszervezte a hadsereg légierőjét. A bolsevikok hatalomátvétele után családjával a Krímbe menekült, ahol a Romanov-ház több tagja is gyülekezett. 1918 -ban a félszigetre egy brit tengeri különítmény érkezett, mely felajánlotta a családtagok biztonságba helyezését. Alekszandr nagyherceg és legidősebb fia, Andrej herceg élt a lehetőséggel, és elhagyták Oroszországot. Kszenyija nagyhercegnő és gyermekei, valamint a többi családtag 1919 -ben, a HMS Marlborough fedélzetén menekültek el a bolsevikok elől.
), azonban a frigyet hamar érvénytelenítették. Halála 1917 -ben lemondott II. Miklós cár, és ezzel a cári rendszer megszűnt létezni. Az Ideiglenes Kormány hatalmát megdöntő szocialista forradalmat a már nagybeteg nagyherceg örömmel fogadta. [1] A tüdőgyulladásban szenvedő Nyikolaj Konsztantyinovics nagyherceg 1918. január 26 -án hunyt el. Több, főleg Nyugat-Európából származó források szerint a bolsevikok ölték meg, ennek azonban ellentmond az a tény, hogy a bolsevik vezetés nagyszabású, a cári család tagjainak búcsúztatására emlékeztető temetést szervezett számára. A nagyherceget a taskenti Szent György székesegyházban helyezték örök nyugalomba. Első fia, Artyemij Nyikolajevics 1919 -ben a fehérekhez csatlakozva meghalt a polgárháborúban. Második fia, Alekszandr Nyikolajevics a hadseregben szolgált. 1919 -ben részt vett a taskenti antibolsevista felkelésben, minek következtében menekülnie kellett. Franciaországba emigrált, és megjelentette emlékiratait. 1912. május 5 -én feleségül vette Olga Joszifovna Rogovszkaját (1893–1962?
Grigorij Raszputyin ügyes szélhámos volt, aki egyházi személynek, vándorló szerzetesnek adta ki magát. Azt állította magáról, hogy segíteni tud a cárevics betegségén. A cári család - elsősorban a kétségbeesett cárina - hitt neki és a bizalmába fogadta. Anasztaszija talán még jobban hitt Raszputyin "csodatevő képességeiben", mint a többi családtag. A nagyhercegnő nagyon szerette a cárevicset és amikor látta, hogy öccse fájdalmai enyhülnek Raszputyin hatására, "Grigorij Atya" minden szavát elhitte. A nép viszont gyűlölte Raszputyint, közönséges szemfényvesztőnek tartották. (Bár gyakran valóban tudta enyhíteni a cárevics fájdalmait. ) Az oroszok hite egy idő után megrendült a "cár atyuskában" és a "cárné anyácskában". Raszputyint 1916-ban Péterváron orosz arisztokraták meggyilkolták - egyesek szerint azért, mert azt várták, ettől úgy megrendül a cári család, hogy a cár lemond; mások szerint azért, mert az angolok veszélyt láttak Raszputyinban, aki arra akarta rávenni a cárt, hogy kössön békét Németországgal.
- kiáltott fel a nagyherceg. "Ivan Ogareff! " exclaimed the Grand Duke. Ekkor odabent kürtszó harsant; s a királyfi nagybátyja, Somerset jövendőbeli nagyhercege jelent meg, "arannyal áttört fekete zubbonyban, aranyhímes karmazsin selyemköpenyben, melyet ezüstszalagok hálóztak át meg át". There was a flourish of trumpets within; and the Prince's uncle, the future great Duke of Somerset, emerged from the gateway, arrayed in a 'doublet of black cloth-of-gold, and a cloak of crimson satin flowered with gold, and ribanded with nets of silver. ' "(1) Nagyhercegi rendeletben meghatározandó korlátok között és feltételek szerint mentesek a [HÉA] alól 'The following are [exempted] from [VAT] within the limits and under the conditions to be laid down by Grand- Ducal Regulation: Sooyang Nagyherceg lánya, Se Ryung, aki hallja a beszélgetést a házasságról, elfoglalja Kyung Hye Hercegnő helyét a tanulószobában, hogy lássa Kim Jong Seo fiát, Seung Yoo-t. Grand Prince Sooyang's daughter Se Ryung, who hears about the talk of her marriage, takes Princess Kyung Hye's place in the lecture room to see Kim Jong Seo's son, Seung Yoo.
III. Péter orosz cár 8. I. Pál orosz cár 17. II. Katalin orosz cárnő 4. Miklós orosz cár 18. Württembergi Frigyes Jenő 9. Württembergi Zsófia Dorottya 19. Brandenburg–Schwedti Friderika Dorottya 2. Mihail Nyikolajevics Romanov 20. Frigyes Vilmos porosz király 10. Frigyes Vilmos porosz király 21. Frederika Lujza porosz királyné 5. Poroszországi Sarolta 22. Mecklenburg–Strelitzi Károly 11. Mecklenburg–Strelitzi Lujza 23. Hessen–Darmstadti Friderika 1. Alekszandr Mihajlovics Romanov 24. Baden–Durlachi Frigyes 12. Badeni Károly Frigyes 25. Nassau–Dietz–Orániai Amália 6. Badeni Lipót 26. Ludwig Heinrich Geyer von Geyersberg 13. Luise Karoline Geyer von Geyersberg 27. Maximiliane Christiana von Sponeck 3. Badeni Cecília Aguszta 28. Gusztáv svéd király 14. IV. Gusztáv Adolf svéd király 29. Dániai Zsófia Magdolna 7. Svédországi Zsófia Vilma 30. Badeni Károly Lajos 15. Badeni Friderika Dorottya 31. Hessen–Darmstadti Amália Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 54171898 LCCN: nr89005255 ISNI: 0000 0001 0902 0815 GND: 119217309 LIBRIS: 175596 SUDOC: 122792386 NKCS: jo2004213391 BNF: cb12075059r BIBSYS: 90550400 RKD: 455317 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).