A munkaügy-statisztikai adatgyűjtéseken általában az átlagos állományi létszámot kell jelenteni, ami a munkavállalók (alkalmazásban állók, további munkaviszonyban állók, egyéni vállalkozó és nem fizetett segítő családtagja) folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával. Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében működött. Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Természetesen az átlagolást abban az esetben is így kell elvégezni, ha az adatszolgáltató működése a vonatkozási időszaknak csak egy részére esett.
Mekkora összeget fektessen be a vállalkozás, ha legalább 17%-os hozadékot szeretne elérni? Hány év a megtérülési idő? árbevétel 100% = nyereség 62% + költség 38% Nyereségszint = nyereség / árbevétel 62% = 800. 000 / x x = 1. 290. 323 Ft bevételt kell realizálnia, hogy 800 eFt nyereséget érjen el. Jövedelmezőség = átlagos évi hozam / egyszeri ráfordítás 17% = 800. 000 / x x = 4. 705. 882 Ft összeget kell befektessen, hogy 17%-os hozadékot szerezzen. Bm = B / E = 4. 882 / 800. 000 = 6 év a megtérülési idő. 6. feladat Egy új termék gyártásához szükséges beruházásra három javaslat készül Megnevezés 1. javaslat 2. javaslat 3. javaslat beruházási ráfordítás (eFt) 78. 125 87. 800 112. 600 üzemeltetési költség (eFt/év) 23. 650 28. 008 35. 760 üzemeltetési idő 10 termelés évi mennyisége (db) 20. 000 22. 000 25. 000 Termelékenységre jutó fejlesztési költség = (egyszeri + folyamatos ráfordítás) / termelés mennyisége 1. javaslat [78. 125 + ( 23. 650 * 10)] / 20. 000 * 10 = 1, 6 * 1. 600 Ft/db 2. javaslat [87.
Van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértő válaszolt az. Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír a munka törvénykönyve (Mt. ), más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1) bekezdés), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? – részletezte kérdését olvasónk. Valóban van különbség az átlagos létszám és az átlagos statisztikai létszám között – kezdte válaszát szakértőnk. Az elhatárolás szempontjait a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. KSH-közlemény tartalmazza. Az alkalmazásban állók munkajogi állományi létszámába tartoznak a munkáltatónál munkaviszonyban álló személyek a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének napjától a jogviszony megszűnésének napjáig.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Közeledik október 20-a, a harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás bevallási és befizetési határideje, mely – felkészülés hiányában – a munkaerő kölcsönzésben érintett vállalkozásokat érzékenyen érintheti. Rehab dióhéjban A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében a munkaadók rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitáció hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és 964 500 Ft szorzata. A munkaadó a rehabilitációs hozzájárulást a NAV felé köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulás kapcsán év közben az első, a második és a harmadik negyedévre vonatkozóan előleget kell bevallani és fizetni.
Azaz az adott munkáltatóval az Mt. szerinti munkaviszonyban (ideértve a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyt) közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati – ideértve a szerződéses katonákat is – bírói, ügyészi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állókat kell figyelembe venni. Az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszámába ennél szűkebb kör tartozik. Ide sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve: – a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától, – a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli, ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevőt foglalkoztatja), – a keresőképtelenné vált munkavállalók egyhavi folyamatos betegség után, – az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők (például beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerű képzés, tanulmányút miatt), – az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól, – a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, illetve bármely egyéb okból (például több hónapos rekreációs szabadság stb. )
Ügyelni kell arra is, hogy a munkavállalónak megfelelő igazolással kell rendelkeznie ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető legyen. A tapasztalat az, hogy ez az igazolás nem minden esetben áll a munkáltató rendelkezésére. Gyakran előforduló probléma az is, hogy az igazolás ugyan tartalmazza az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés jogszabályi mértékét, de a munkáltató figyelmen kívül hagyja az igazolás időbeli hatályát. Vonatkozó jogszabály A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv. ) 7. pontja tartalmazza, ezen belül a 22-24. §-ok rendelkeznek a rehabilitációs hozzájárulásról. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege, mértéke A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rézére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.
A statisztikai adatgyűjtésekben az adatokat, ha erre eltérő utalás nincs, általában tizedes nélkül, a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével, egész számban kell közölni. Az üzemi tanács megválasztásakor az átlagos létszámot kell alapul venni, melybe valamennyi, a munkáltatónál munkaviszonyban álló személy beletartozik (ehhez képest a statisztikai állományi létszám jóval szűkebb fogalom). Forrás:
2. 1)" valamint azok az egyéb foglalkoztatottak (1. 1... stb. ) akik a ervezet tevékenységében aktívan részt vesznek.. de munkadíj kifizetésre nem kerül sor.. vagy a minimálbér munkaidő-arányos hányadánál alacsonyabb összegű díjazás valósul meg...... tehát még az a társasvállalkozó sem tartozik a stat. áll. létszámba, akinek tagi személyes közreműködési kötelezettsége áll fenn és az díjazás nélküli, vagy van ugyan díjazása, de az nem éri el a minimálbért.. Az az ügyvezető, akinek máshol van heti 36 órás munkaviszonya, az annál a cégnél számít be az átlagos stat. létszámba, ahol ez a heti 36 órás munkaviszonya fennáll., a Te cégedben vélhetően megbízásos ügyvezető (KSH:egyéb foglalkoztatott.. ) díjazásban nem részesül.. ezért szerintem nem számítható be. Üdv. mazsi5 Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am Szerző: Feri_2013 » szer. 30, 2013 1:17 pm Kedves Mazsi! Köszönöm a válaszod. Közben ezt forrást találtam, ami úgy nézem az általad megfogalmazottaknak pont az ellentéte: 5.