Alap hőszivattyú csomag 80 – 110 m2 alapterülethez 2 – 3 lakó részére KÖZEPES HŐSZIVATTYÚ CSOMAG Ezt a csomagot ajánljuk, ha a házad alapterülete kb. 80 – 110m2 között van, 4-5-en lakjátok, és a használati melegvíz készítést is a lehető leghatékonyabban szeretnétek megoldani. LG Therma V Monobloc 16kW hőszivattyú Előszerelt hőközpont hőszivattyúhoz A hőközpont elengedhetetlen része minden fűtési rendszernek, amelynek a feladata a hőszivattyúból érkező meleg/hideg víz tárolása és annak keringtetőszivattyúkkal történő eljuttatása a hőleadókba, ami lehet padló és mennyezetfűtés, esetleg – felújítás esetén – radiátor. BSH-300 indirekt használati melegvíz tároló – 300 liter Álló kivitelű, acél tároló, kerámia zománc bevonattal használati melegvíz fűtésére és tárolására szolgál kifejezetten hőszivattyúkhoz fejlesztve dupla soros csőkígyóval. A tartály belső védelmét magas minőségű 870 °C-on kiégettet kerámia zománc bevonat biztosítja. A BSH széria belső hőcserélői (dupla spirál) fixen behegesztett simacsöves csőkígyók, amelyek a tárolóval együtt kerülnek zománcozásra.
A fűtéshez szükséges hőt a föld a levegő és a víz egyaránt szolgáltathatja. Mindhárom rendszernek megvan a maga előnye (ahogy persze a hátránya is). A föld, a víz és a levegő is fűthet: előnyök és hátrányok A legelterjedtebb módszer, amikor jó mélyre (átlagosan száz méterre), szondákat telepítenek a ház körül. A fúrt lyukban lévő csövekben keringő folyadék (általában fagyállós víz) átveszi a talaj hőmérsékletét, ezt hasznosítja a rendszer. A hőt a talaj felszínéhez közel telepített spirálszondával, kollektorral, vagy energiacölöppel is kinyerhetjük, ezek telepítéséhez nem kell például több százezer forintra rúgó bányakapitánysági engedély. A talajhő fűtés a hőszivattyús megoldások közül a legstabilabb, üzemeltetési költségei minimálisak, hatásfoka meglehetősen magas. A telket felforgató földmunkák miatt leginkább építkezőknek, vagy teljes felújítást választóknak ajánlható. Vízügyi engedély kell viszont ahhoz, ha közvetlenül a talajvízből nyerjük a fűtés hőjét. A víz-víz (talajvíz- fűtésvíz) rendszer kiépítéséhez szükség lesz két kútra: az egyikből kinyerjük a hideg vizet, a másikba visszaengedjük, ami felmelegedett.
Manapság nem nehéz hőszivattyút találni az internet segítségével. De mégis hol kezdjük a keresést? Sorba vettük a lehető legfontosabb tulajdonságokat, amiket ha figyelembe veszünk nem tévedhetünk nagyot: a hőszivattyú fűtési teljesítménye -15 ° C-on se csökkenjen az előzetesen megadott névleges fűtési teljesítményhez képest a garantált működési hőmérséklet -28 ° C legyen fűtési üzemmódban a hőszivattyú kültéri egysége alacsony zajszinttel rendelkezzen ha a zaj zavaró, és távolabb kell telepíteni a kültéri egységet, akkor a hűtőköri csőhossz növekedése ne eredményezzen teljesítmény csökkenést a szezonális COP érték azaz az SCOP fűtési üzemmódban 3. 5 – 4. 5 között legyen minimum nem árt, ha Japán a származási hely 🙂 Mindezeket figyelembe véve számunkra egyértelmű volt, hogy a Mitsubishi Electric csoport, azon belül is a Zubadan Ecodan levegő-víz hőszivattyús rendszereivel kezdjünk el foglalkozni. A Zubadan egységek a piacon található hőszivattyúk közül a legmegbízhatóbb, legjobb adatokkal rendelkeznek.
3. Passzívhűtés szolgáltatás nem lehetséges Ez egy geotermikus hőszivattyúnak természetes velejárója. Itt csak kompresszoros hűtés valósítható meg, mint a split klímáknál. 4. +2 °C alatti hőmérsékleten a gép üzemképességének a fenntartásához néhány óránként leolvasztásra van szükség, mert az elpárologtató lamellázott felülete lejegesedik. Ugyanolyan természetes jelenség ez, mint amikor otthon nem zárjuk be rendesen a fagyasztószekrény ajtaját (ki ne járt volna már így😊). Ezt a leolvasztást a gépek nagy része úgy végzi el, hogy hűtés üzembe kapcsol – ugye ilyenkor tél van –, és az épületből elvont hővel olvasztja le az elpárologtatóra rakódott jégréteget. Ilyenkor a hőszivattyú COP értéke NEGATÍV előjelet vesz fel, vagyis rosszabb, mint nulla. Más típusok tisztán elektromos fűtőszállal olvasztják le a jeget, ez még költségesebb. A reklámozott csodaszép COP értékek természetesen nem tartalmazzák ezt az energiafogyasztást. 5. Nem elég, hogy télen elektromos fűtéssel kell megakadályozni a rendszeres leolvasztás utáni olvadék fagypont felett tartását, de ennek az elvezetése is megoldandó feladatot jelent.
3. Hőveszteség kérdése. Minél rosszabb egy épület hőszigeteltsége, annál több keletkező hőveszteséget kell pótolni a hőszivattyúnak. Első lépés tehát mindig a külső lehűlő felületek (pl. falak, födémek, nyílászárók) korszerűsítése, csak utána gondolkodhatunk ebben az új hőtermelőben. Ideális, ha egy kalap alatt megoldható a két korszerűsítési feladat (egy felfordulással túlesünk az egészen), de itt a költségoldalt alaposabban kell megvizsgálni. 4. Levegő-víz hőszivattyú esetében nagyon nem mindegy, hogy milyen hőmérsékletű fűtővizet kell előállítson a berendezésünk. A tervezők sokszor "elfelejtik" megemlíteni, hogy egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik gazdaságosan, ha minél alacsonyabb hőfokú fűtővizet kell előállítania. Ehhez viszont a radiátoros hőleadó rendszer nem alkalmas, mert az csak jóval magasabb vízhőfokkal tudja biztosítani az elvárt komfortot. Új építés esetében egyszerű a helyzet, mert eleve ki lehet alakítani az alacsonyabb vízhőfoknak megfelelő hőleadást, de meglevő gépészet átalakításakor a radiátorok cseréje, vagy pl.
A készülék telepítése egyszerű és gyors, mivel nincs beltéri egység és nem szükséges klímagáz kezelői jogosultság sem. RÉSZLETEK Előszerelt hőközpont hőszivattyúhoz A hőközpont elengedhetetlen része minden fűtési rendszernek, amelynek a feladata a hőszivattyúból érkező meleg/hideg víz tárolása és annak keringtetőszivattyúkkal történő eljuttatása a hőleadókba, ami lehet padló és mennyezeti fűtés, esetleg – felújítás esetén – radiátor. A hőközpont a megfelelő méretű puffertartályon túl számos elemet – mágneses iszapleválasztó, mikrobuborék leválasztó, bekötő készlet – tartalmaz, amelyek a megfelelő keresztmetszetű szénacél csöveken keresztül biztosítják a rendszer zavartalan működését. A hőközpontot előszerelve szállítjuk, így már csak a hollenderekkel ellátott csatlakozókhoz kell hozzáilleszteni a felületfűtés rendszert. ATLANTIC Vertigo Steatite 100 bojler Takarékosság, minőség, komfort: Ezek jellemzik a száraz, kerámia fűtőelemmel ellátott Boost és Smart üzemmódban is működő Atlantic bojlert, amit függőlegesen és vízszintesen is elhelyezhetünk otthonunkban.
Miért hőszivattyú? Miért nem gáz, fa, vagy szén? Hőszivattyúval olcsóbban fűti a lakását, mint gázzal Nem keletkezik füstgáz, ezért nincs szükség kéményre sem A karbantartási költségek alacsonyabbak, mint a gázkazáné és a kéményé együtt GEO-H elektromos tarifa igényelhető, amely még olcsóbbá teszi az üzemeltetést A hőszivattyú nem csak a téli fűtést, hanem a nyári hűtést is biztosítja Levegő-víz hőszivattyúk Világunk energiáinak egy nagy része a levegőben raktározódik. A levegő-víz hőszivattyú ezt az energiát használja olyan módon, hogy egy hűtőközeg segítségével a levegőből kivonja az energiát és ezzel egy időben a lakásában használt ivó, illetve fűtési vizet felmelegíti. Levegő-levegő hőszivattyúk A levegő-levegő hőszivattyú a levegőből vonja el a hőt (pl. kint az udvarban) és ezt juttatja el más helyen lévő levegőnek, (bent a lakásba) amit ott lead. A levegő folyamatos mozgatásáért a hőszivattyúba épített kompresszor felel, ami a hőt szállítja az épületben, illetve a hűtőközeget melegíti fel.
A felhasználó azonban nem szakember, csak a használatbavétel után szembesülhet azzal, hogy a berendezés megfelel-e az elvárásainak, vagy sem. A megvalósítással kapcsolatos kockázat kizárható azzal, ha hőszivattyús rendszerek terén jártas tervező terveit tapasztalt szakszerelő kivitelezi. Az elmúlt időszakban sok tapasztalat halmozódott fel a levegő-víz hőszivattyúkkal kapcsolatban. Milyen szempontokra kell figyelni, hogy a kivitelezett rendszer sok éven át megfelelően működjön? Négy szempontból érdemes ezt a kérdést megvizsgálni. 1. Levegő-víz hőszivattyú képes-e a teljes fűtési szezonban hőszivattyús üzemben fűteni (műszaki paraméterei alapján) Amíg egy gázkazán többé-kevésbé függetlenül a külső hőmérséklettől le tudja adni a névleges fűtőteljesítményét, addig a levegő-víz hőszivattyúk többsége, a külső hőmérséklet csökkenésével "egyre rosszabbul" teljesít. Monovalens fűtési rendszernél elsődleges szempont, hogy a hőszivattyú egész télen jó hatásfokkal és üzembiztosan működjön. Sok hőszivattyút emiatt a gyártó elektromos fűtőbetéttel egészít ki, ami erőteljesen lerontja az energiahatékonysági mutatókat.
A Levegő-víz hőszivattyúkkal már egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz. Már eleve gondolkoztam ezen a megoldáson, mivel korábban is használtuk már iroda fűtésére, lakás fűtésre a klímát. Igen jó tapasztalatok vannak ezen a területen. A 2016-17-es extrém hideg télben, akár -17, -18 fokban is kiválóan működtek a klímáink. A kifejezetten fűtésre optimalizált invereteres klímákat sok esetben ajánljuk, főként lakások fűtésére és olyan épületek fűtésére, ahol például a gáz szolgáltatás nem elérhető. Inveretres Klíma fűtés, Előnyök és hátrányok. A klímás fűtés esetében van még néhány nagyon fontos előny és nagyon fontos hátrány is, amit figyelembe kell venni. Előnyök: A split klímás fűtés megéri. Energia takarékosság. A kiválasztás során figyelembe kell venni a berendezés SCOP mutatóját, (Szezonális fűtési teljesítmény együttható). Ez a szám mutatja meg, hogy a felvett elektromos teljesítményből mennyi fűtési energiát tud a klímaberendezés leadni szezonálisan. A hagyományos fűtési megoldásoktól eltérően ez a szám jóval magasabb 1-nél.
Gyakori kérdés, hogy mennyibe kerül a hőszivattyú mit érdemes választani, gázkazán vagy hőszivattyú, esetleg más elektromos fűtő csodák? Egy jó minőségű levegő-víz hőszivattyú ára a gázkazánnal összehasonlítva első ránézésre elég ijesztő. Maga a hőszivattyú legalább 3-4 szeres árban mozog mint egy kondenzációs kazán. Nézzük meg először, milyen tényezőktől függ egy levegő-víz hőszivattyú ára. Az első és leginkább az árat befolyásoló tényező a hőszivattyú teljesítménye hány kW-os. Általában a leggyakoribb méretek a 3, 5-16 kW közötti levegő víz hőszivattyúk. Érthető, hogy egy kisebb teljesítményű készülék ára lényegesen olcsóbb mint egy nagy készüléké. Fontos tényező ár szempontjából, hogy a levegő víz hőszivattyú milyen kialakítású léteznek monoblokk hőszivattyúk ezek általában a legolcsóbbak, osztott (split) hőszivattyúk ezek árban drágábbak, és léteznek osztott hőszivattyúk melyek beltéri egysége egybe van építve a használati meleg víz tartállyal. Az egybeépített HMV tartállyal ellátott hőszivattyúk a legdrágábbak a l evegő víz hőszivattyúk között.