Az, hogy egyik nagyszülője daganatos betegségben hunyt el, nem teszi biztossá azt, hogy Önnek is daganata lesz, s azt sem, hogy ha rosszindulatú daganat kialakulna Önnél, az biztosan tüdőrák lenne. Más a helyzet akkor, ha az elsőfokú rokonok, például szülő, testvérek között halmozódnak bizonyos rosszindulatú betegségek, akkor egyes kórképeknél, pl. emlőráknál genetikai vizsgálattal is ki lehet mutatni a betegséget örökítő géneket, de ez akkor is az esetek kisebb hányada. Mivel a daganatos betegségek kialakulásában számos tényező játszik szerepet, így a hajlam vagy az esetleges genetikai (örökletes) tulajdonságokon kívül az életmód is fontos (általában a legnagyobb) szerepet játszik a rosszindulatú betegségek elkerülésében. Kiemelten fontos, hogy Ön nem dohányzik. Ezzel nemcsak a tüdőrák kialakulásának kockázatát csökkenti, de más rosszindulatú betegségek (pl. szájüregi daganatok, nyelőcsőrák, gyomorrák, veserák, húgyhólyagrák) előfordulási kockázatát is. Előfordulhat tüdőrák nem dohányzó embereknél is, ám a tüdőrákos betegek döntő többsége dohányos.
Tisztelt Webdoktor! Apukámnál daganatos betegséget állapítottak meg. A mellkasröntgenen " a tüdőben jobb oldalon a hilus alsó pólusa körül kötegezettség látható inhomogén rajzolatszaporulattal melyen belül körülírt elváltozás nem különül el, de nem is zárható ki egyértelműen". A kérdésem az lenne hogy ez pontosan mint jelent. Köszönettel Mariann Dr. Laki András válasza tüdőrák témában Kedves Kérdező! A tüdő röntgenfelvételén gyakran látott kötegezettség és rajzolatszaporulat többféle eredetű lehet. Krónikus gyulladásos folyamat, keringési zavar, vagy régi gyulladásos maradvány, hegesedés szokott leggyakrabban ilyeneket okozni. Ha ezek a kötegek nagyobb területet érintenek vagy sűrűn helyezkednek el, akkor lehetséges, hogy egy esetleges körülírtabb árnyékot elfednek. Erre utalhatott a leletező, hogy körülírt elváltozás nem zárható ki. Ha a röntgenfelvételen felmerül egy kóros árnyék lehetősége, különös tekintettel a már megállapított daganatos betegségre, a pontosabb megítélésére CT vizsgálat elvégzését javasolnám.
A szűrővizsgálatok vonatkozásában az életkorának és nemének megfelelő szűrővizsgálatokat érdemes megfelelő rendszerességgel igénybe vennie Önnek is ugyanúgy, ahogy mindenki másnak is (pl. méhnyakrák szűrés, 45-65 év között emlőrák szűrés, anyajegyek bőrgyógyászati kontrollja). A tüdőrák népegészségügyi szűrésére jelenleg (2012. július) nem használnak elterjedten CT vizsgálatot, mert egy szokásos módon végzett CT vizsgálat sugárterhelést is jelent, amit nem praktikus évente ismételgetni, ha nincs olyan betegsége az egyénnek, amit leginkább CT-vel kell követni. (Tüdőrák szűrésre nemzetközileg vizsgálták alacsonyabb sugárterheléssel járó CT vizsgálat elvégzését is, de ez jelenleg nem jelent rutin szűrést. ) A tüdőszűrés sem elsősorban a tüdőrák kiszűrésére szolgál, hanem a TBC szűrésére, ezért is csak azokon a földrajzi területeken kötelező a tüdőszűrés, ahol bizonyos szint felett fordulnak elő tuberkulózisos megbetegedések. A daganatok elleni védekezésben a védőoltásoknak is lehet szerepe, pl.
27 éves nemdohányzó lány vagyok, nagypapámnál, aki soha életében nem cigarettázott és vidéken élt, 50 éves korában tüdőrákot diagnosztizáltak, kezelést jóformán nem kapott (például sugárkezelés, kemoterápia), pár hónapot jósoltak neki, azonban még 2 évig élt. Ez a 70-es években történt. A kérdésem az volna, hogy én, mint unoka joggal aggódhatok-e, hogy örököltem a hajlamot? 2011. 04. 06-án voltam tüdőröntgenen (mellkasfelvétel AP/PA), a következőt írták a papírra: jobboldalon paracardialisan fokozott köteges rajzolat látható, mely nem infiltratív jellegű. Lateralis sinusok szabadok. Középárnyék rendben. Szeretném megkérdezni, hogy milyen időközönként javasolt szűrővizsgálatra járnom? Elegendő-e az évenkénti tüdőszűrés (ha jól tudom akkor kisméretű felvétel készül), vagy inkább a mellkasfelvételt vagy a CT-t javasolja. A CT-t magánklinikán csináltatnám, akár évente is elmennék, ha ezzel megelőzhetem a betegséget. A daganatos betegségek nagyon gyakori betegségek, a fejlett társadalmakban minden harmadik embernek van esélye arra, hogy élete során rosszindulatú daganat fejlődjön ki nála, s a várható átlagéletkor növekedésével ez az esetszám arányaiban folyamatosan tovább nő.
Ha két hét elteltével sem múlik, és az egyéb okok (például egy korábbi félrenyelés kapcsán a tüdőbe került idegentest) kizárhatók, ajánlatos elkezdeni a tüdőrák irányába történő kivizsgálását. A köhögéssel távozó vér mennyisége változó, egyaránt lehet "csak" vércsíkos köpet, és nagy mennyiségű, friss piros vért tartalmazó köpet is. Ha a köhögéssel véres köpet ürül, az mindenképpen figyelemfelkeltő, riasztó jel. Míg a régebbi időkben, a múlt század elején a véres köpetet tüdőtuberkulózis jelének tartották, ma leginkább a tüdő rosszindulatú daganatára következtetnek belőle az orvosok. A laphámrák és a kissejtes tüdőrák esetében gyakrabban fordul elő vérzés. Tüdőrákkockázat Gyakori kérdések 29 éves vagyok, 16 éves korom óta dohányzom, először erősebb (8-10 mg), majd gyengébb (3-4 mg) cigarettákat szívtam, átlagban napi fél dobozzal (sokszor csak 5-6 szálat, de volt 2-3 év, hogy light cigiből napi 1 doboz is elment). Ez az idő és mennyiség a dohányzás kockázati tényezőinek szempontjából sok vagy kevés?