A költemény szokatlansága egyrészt a "biológiai motívumokban" rejlik (talán Thomas Mann Varázshegyében kereshetjük az előképét), másrészt abban, hogy a szerelmi élmény minden oldalát egyszerre, egy versben mutatja meg: a szerelem szinte égi, isteni aspektusát egyidőben a testtel (vérkörök, méh, gyomor), az emelkedett hangnem mellett megjelenik a mindennapok intimitása (sül a hús, fürödj meg stb. ) Flóra és Edit – szerelmi költészetének utolsó korszaka A szerelmi költeményekben megfogalmazódó árvaság-motívum József Attila számára nem egy költői kép, hanem szomorú élettapasztalat. Apja még gyermekkorában elhagyta a családot, s ő soha nem tudta megbocsátani anyjának, hogy nevelőszülőkhöz adta (de emellett fanatikusan imádta is az édesanyját). Másrészt: korán tisztába jött betegségével. Freud pszichológiáját jól ismerve ő is úgy tartotta, hogy az ember személyisége gyermekkorában alakul ki, s hogy a gyermekkori élmények döntően meghatározzák az ember személyiségét. Éppen ezért, a gyermekség konkrét kifejezője lesz félelmének, elhagyatottságának, magányának, szerelmi kudarcainak.
Rejtett füzetecském kezdő oldalán egy József Attila vers feszített büszkén, s bár már akkor sem tartottam magam igazán romantikus alkatnak, mégis képtelen voltam kivonni magam a hatása alól. Az elfogadás és a tökéletes odaadás olyan bizalmat követel, ami ritkán és csak kivételes esetben adatik meg. Ahogy anyánál és gyermekénél épül természetesen, tudatosság nélkül, ugyanúgy keressük ösztönösen másokban. Szüntelen. József Attila: Gyermekké tettél Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. Ostoba vagyok - foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, - távozzon tőlem a félelem. Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam!
Közben és hazatérve kapcsolatot tart a pesti művészvilággal, múzsáit is többnyire innen választja: pl. Walles Lucának és Luca festőnő anyjának egyszerre udvarol. (Miért hagytál el, hogyha kívánsz c. vers) pesti egyetem, francia levelező a külkereskedelmi intézetnél megismerkedik Vágó Mártával, de az apa félti a lányt a labilis költőtől és Londonba küldi tanulni. Ekkor a költő szanatóriumba kerül idegbetegséggel. Mártával sokáig leveleznek, de titkolja, hogy 29-ben már együtt él Szántó Judittal. Nincsen apám se anyám bekapcsolódik az illegális kommunista mozgalomba Döntsd a tőkét, ne siránkozz! – az ügyészség lefoglalja, elkobzás Valóság – folyóirat. Külvárosi éj Medvetánc Baumgarten díj. Újra szanatóriumba kerül. Nagyon fáj kötet Gyömrői Edit pszichoanalitikus módszerrel kezeli. Beleszeret Kozmucza Flórába. Időközben az elvált Vágó Márta is hazatér külföldről, vele is kapcsolatot tart fenn. Vágó Márta a Szép Szó szerkesztésében is közreműködik. Szép Szó Szárszón egy vonat halálra gázolja Szerelmes versei – zsengék Első szerelmes verseit diákkori szerelmeihez (Gebe Márta, Szilágyi Kató stb. )
Hirdetés Jöjjön József Attila Karóval jöttél verse. József Attila: Karóval jöttél Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz, mint fák tövén a bolondgomba (igy van rád, akinek van, gondja), be vagy zárva a Hét Toronyba és már sohasem menekülsz. Tejfoggal kőbe mért haraptál? Mért siettél, ha elmaradtál? Miért nem éjszaka álmodtál? Végre mi kellett volna, mondd? Magadat mindig kitakartad, sebedet mindig elvakartad, híres vagy, hogyha ezt akartad. S hány hét a világ? Te bolond. Szerettél? Magához ki fűzött? Bujdokoltál? Vajjon ki űzött? Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd, se késed nincs, se kenyered. Be vagy a Hét Toronyba zárva, örülj, ha jut tüzelőfára, örülj, itt van egy puha párna, hajtsd le szépen a fejedet. Köszönjük, hogy elolvastad József Attilaversét. Mi a véleményed a Karóval jöttél írásról? Írd meg kommentbe! József Attila József Attila versek
Figyelt kérdés Hali, szükségem lenne eme vers elemzésére, ha valakinek megvan esetleg, ne tartsa magában, köszi.. Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre. Te lehetsz az első, aki segít a kérdezőnek! Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2021, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én. Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok. Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg. És az országban a törékeny falvak – anyám ott született – az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg. Óh, én nem igy képzeltem el a rendet. Lelkem nem ily honos. Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos. Sem népet, amely retteg, hogyha választ, szemét lesütve fontol sanda választ és vidul, ha toroz.
József Attila A Dunánál c. versének elemzése A vers a költő életének kései időszakában; 1936-ban keletkezett. A világban ekkor zajlott a fasizálódás. József Attila világosan felismerte az elidegenültség állapotát és a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg. A vers témája a folyóparton szemlélődő költő gondolatai. József Attila a víz folyására asszociálja gondolatait. A vers három szerkezeti egységre tagolható, melyet a költő az egységek megszámozásával is jelöl. A köztük lévő logikai szál a víz folyása, vagyis az élet szüntelen folyása. Az első részben egy szentenciaszerű leírást olvashatunk, mely a vers alaphelyzete. A költő szemlélődik a Duna-parton. A második részben ugyanerről a Dunáról ősei jutnak eszébe. Míg a harmadik részben tér át saját sorsára. A Dunánál az óda klasszikus műfajának modern változata. (Mely ünnepélyes hangvételű, magasztos lírai költeményt jelöl). A mű jellegzetessége a hármas tagolás. Az első rész fő motívumát az alaphelyzet képezi. József Attila egy adott pontról szemlélődik, néz, hallgat és figyel a Duna-parton.