Még nincs két évtizede sem, hogy átadták Európa leghosszabb hídját, az Øresund hidat, a Dániát és Svédországot összekötő létesítményt. Az elemzések viszont máris annak megtérüléséről és a mindkét oldalon jelentkező, pozitív hozadékokról szólnak. Hosszú összeállítást szentel a BBC a Dánia fővárosát, Koppenhágát a svédországi Malmővel összekötő híd történetének, illetve jelentőségének, társadalmi-kulturális hatásainak. A felépítmény persze nem csak a svédek és a dánok szempontjából fontos, hiszen tágabb vonatkozásban Skandináviát köti össze Közép- és Nyugat-Európával. Gazdasági jelentősége pedig vitathatatlan, ahogy azt a híd működéséhez kapcsolódó adatok mutatják. A híd és a közelében létesített szélfarm madártávlatból Forrás: AFP/NurPhoto/Maxym Marusenko A 2000-ben átadott közúti és vasúti hídon a vasúti személyforgalom csak 2015-ben indult meg, ám az autó- és személyforgalom fokozatosan egyre jelentősebbé vált. A megnyitás után alig egy évvel az átkelések száma annyira megcsappant, hogy sokan attól tartottak, kudarcként kell elkönyvelni a vállalkozást, ám a félelem alaptalan volt.
Az adózás előtti nyereség ennek tükrében 802 millió dán korona, amiből még levonandó a 660 millió korona adó és a 320 millió korona értékcsökkenés. A jövőben az utazások számának jelentős növekedésére volna szükség a gazdaságos üzemeléshez. Díjak [ szerkesztés] Díjak 2020 januárban (online vásárlással olcsóbb): [4] jármű DKK [5] SEK [6] EUR [7] 210 305 29 Személygépkocsi 390 565 54 Minibusz (6–9 m) 780 1130 108 Autóbusz (>9 m) 1470 2130 202 Díjak 2011 júniusában: 160 190 22 295 360 40 Lakóautó / személygépkocsi+lakókocsi 590 720 80 1450 1750 199 Tehergépkocsi (9–20 méter) 1010 1220 138 Tehergépkocsi (>20 m) 1515 1830 207 Vonatjegy [8] 78 110 9 Hatások [ szerkesztés] Működésének első évtizede alatt a kapcsolat fontos szerepet játszott a munkaerő- és lakáspiac egységesülésében, az Øresund régió kialakulásában. 2010-ben 25 000 dán élt a svéd oldalon, naponta 20 400 ember ingázott dolgozni a hídon át, valamint a sjællandiak 68%-ának és a skåneiek 44%-ának élt rokona, barátja vagy munkatársa a másik parton.
Az értékelések kiemelik: mind a svéd, mind a dán fél azt szorgalmazza, hogy az Øresund-szorosnál élők erős regionális identitással rendelkezzenek. Ez közel 3, 5 millió embert jelent. Ugyanakkor többen hozzáteszik: elsősorban Malmőben lenne még sok tennivaló, ahol a hagyományos iparágak – textilgyártás, hajóépítés – megszűnése után, új gazdasági irányvonalakra lenne szükség. A hagyományos ipari város jelleget kellene levetkőznie Malmőnek, és elsősorban a kis- és középvállalkozásokra alapozva a húzóágazatokat, például IT, biotechnológia, kreatív ipar becsábítva, vonzó modern várossá válnia – véli Christer Persson, aki korábban több mint tíz évig volt a város stratégiai fejlesztésekkel foglalkozó igazgatója, jelenleg pedig az Øresund híd gazdasági hatásait bemutató könyvén dolgozik.
Vonaton körülbelül 33 000 utas kel át nap mint nap a túloldalra. A koppenhágaiak és a malmöiek mára már rutinosan járnak át egymáshoz dolgozni, bevásárolni vagy kikapcsolódni. Az autósok és a vasúttársaságok által fizetett díjakból várhatóan 2040-re sikerül visszafizetni az építésre felvett hitelt, de ez persze nem azt jelenti, hogy utána ingyenessé válna a híd, hiszen a karbantartása (pl. a most kezdődő, 13 évesre tervezett újrafestési projekt) rengeteg pénzbe kerülnek. És ha már pénz: az Öresund híd képe látható a svéd 500 koronás bankjegyen. Források: resundsförbindelsen
[3] A híd forgalmának gyors növekedése 2007 -ben egy új ( Helsingør és Helsingborg között építendő) híd ötletét is felvetette. [9] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Øresundsbro (2010): 10 years – The Øresund Bridge and its region (angol nyelven) (pdf). Øresundsbro Konsortiet, 2010. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24. ) További információk [ szerkesztés] MTM - Mélyépítő Tükörkép Magazin ( engedéllyel) - Oresund híd - Kulturális és gazdasági kapcsolat Øresund híd, hivatalos honlap (angol) m v sz Víz alatti vasúti alagutak Üzemelő Csatorna-alagút • Szeikan-alagút • Øresund híd • Marmaray Építés alatt nincs Tervezés alatt Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút • Alaszka–Oroszország-alagút • Szicília–Tunézia-alagút • Gibraltári alagút • Kína–Tajvan vasúti alagút • Oroszország–Japán vasúti alagút • Helsinki–Tallinn-alagút • Concordia-alagút • Pohaj-tengeri alagút
Ezen kívül megoldást kellett találni egy másik eltérésre is: Dániában a jobboldali, míg Svédországban baloldali közlekedési rend van érvényben a vasútvonalakon. A hídon végül a jobboldali közlekedést vezették be, tehát a svéd oldalon kell keresztezni a két vágányt. A számtalan dán és svéd várost összekötő, éjjel-nappal folyamatosan közlekedő Öresundståg-okat egyébként az idei évig a dán DSB üzemeltette, ezentúl azonban a svéd Skånetrafiken veszi át a működtetést. A híd-sziget-alagút hármasán kívül további, szárazföldi beruházásokra is szükség volt, hiszen eleddig teljesen felesleges lett volna utakat építeni az üres tengerpartig. Így hát a meglévő dán- és svéd autópályákat is össze kellett kötni a híddal. A koppenhágai repülőtér két vágányos vasútállomása mellett pedig egy azt elkerülő külön vágányon halad a tehervonatforgalom. Az Öresund hidat 2000-ben együtt adta át a forgalomnak a dán királynő és a svéd király. Habár a hídon viszonylag borsos útdíjat kell fizetni, jelenleg így is napi mintegy 20 000 gépjármű halad át rajta, de ez a szám a nyári hónapokban akár a másfélszeresére is ugorhat.