Az első három versszakból a balladai alaphelyzetet ismerjük meg. A következő hét versszak a bűnös... Arany János az iskolában - EPA Kicsit háttérbe szorult a Rege a csodaszarvasról, de azért szokás... szonylag problémátlan Arany tanítása, mert műveirôl annyi elemzés, tankönyvszöveg,. Az Arany János-i ballada - EPA Arany János balladái jellemzően a száz sort közelítik alulról és fölülről, 5 a nagykőrösi verscsoport legrövidebb darabja, az. 1852-ben írott A hamis tanú,... Arany János stílusművészetéről. tészetébe egyéniséget; kutatói, magyarázói sokszorosan kimu- tatták, hogyan érvényesül ez a líraiság még nagy epikai kon^ cepcióinak, pl. a Toldi szerelmének. Arany János. - REAL-J A dm inisztrátor: M erényi Im re. S zerkesztőségi b iz o ttsá g: B alla L ászló,... ollók, manikűr ollók, zseb kések, hajvágó gépek, Gillette-pengék, hús- és zsemle-... és szόlásmagyarázatok Arany János - C3 Mégpedig az, hogy a fakat itt valóban a fákat szót takarja, de a fa jelentése e helyütt., kopja(fa),, amit az EWUng.
1853-tól kezdte írni őket Nagykőrösön. Erre az időre kibontakozott a passzív ellenállás a császári hatalommal szemben. Az ellenállást irányító csoport magához vonta s nézeteiket az ellenállást illetően részben magáévá tette. Ennek szolgálatában alkotta sorra balladáit. Rendszerint a történelem nehéz korszakaiból merítette témáját, s ezzel is a nemzet ügyét kívánta szolgálni: a nemzeti öntudatot, a jövőbe vetett hitet szerette volna ébren tartani és fokozni, a nemzeti egységet erősíteni. Történelmi balladái ugyanis nagyrészt allegorikus jelentésűek. Balladáit különböző szempontok szerint lehet csoportosítani: 1, Keletkezési hely szerint: - Nagykőrösi balladák (1850-es évek) - öregkori, pesti balladák (1870-es évek) 2, Szerkezete szerint: - lineáris (Ágnes asszony) - párhuzamos (Szondi két apródja) 3, Témája szerint: - Történelmi balladák, tárgyukat főleg a XIV. -XV. századból, az Anjouk, a Hunyadiak korából s a török korból merítette (Mátyás anyja, Szondi két apródja) - Népéleti (Ágnes asszony, Szőke Panni, Tengeri - hántás) - Lélektani: lélekállapot - változásokat tükröz, gyakran tragikus végkicsengésűek (Tetemre hívás, Ágnes asszony) Arany balladái az emberi lélek mélységeit járják be.
Később népies jellegű idilleket vagy tanító költeményeket alkotott (Családi kör, Fülemüle, A bajusz). Végleges megoldást jelentett a balladák írása. A műballada Európában a romantika korában lett népszerű, mikor megnőtt az érdeklődés a népi költészet iránt. A ballada ugyanis eredetileg ősi népköltészeti műfaj. A romantikus ballada epikus műfaj, de három műnem határán helyezkedik el. Greguss Ágost meghatározása szerint: "a ballada tragédia dalban elbeszélve". Cselekménye sűrített, a történet elbeszélésmódja szaggatott, bizonyos részeit a balladai homály borítja. Drámai jellegét a párbeszédes forma és rendszerint a tragikus téma adja, lírai jellegét a dalforma és az érzelmekről szóló tartalom szolgáltatja, s az elbeszélés kölcsönzi az epikai jelleget. De az események nagy része drámai párbeszédekből vagy lírai monológokból áll össze. A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre. A skót, a kelta és a székely balladákat tekintette mintának. Ez a műfaj végleges megoldást jelentett neki válságkorszaka után, hiszen remekül el tudott rejtőzködni szereplői mögött.