Leírás Szeretném, ha szeretnének Ady Endre Ady Endre 1909 decemberében (1910-es évszámmal) megjelent verskötetének hasonmás kiadása. A "nagy" vagy "igazi" Ady-kötetek sorában negyedikként (két korai kötetével együtt hatodikként) látott napvilágot a Nyugat kiadásában. Ady érett, kiteljesedett korszakának fontos része, ebben jelennek meg új tematikai csoprtot alkotva a "kuruc versek". Kiadó: Kossuth Kiadó Oldalak száma: 128 oldal Boritó: karton ISBN: 9789630996051 Kiadás éve: 2019
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
SZERETN�M, HA SZERETN�NEK - 1909
Szeretném, ha szeretnének (1910) Írta: Ady Endre Bevezető tanulmány: Boka László Országos Széchényi Könyvtár - Kossuth Kiadó, 2019. 128 oldal ISBN 978-963-09-9605-1 Ady Endre 1909 decemberében (1910-es évszámmal) megjelent verskötetének hasonmás kiadása. A "nagy" vagy "igazi" Ady-kötetek sorában negyedikként (két korai kötetével együtt hatodikként) látott napvilágot a Nyugat kiadásában. A Kossuth kiadóval közös sorozattal legnagyobb költőink köteteinek fakszimile kiadását veheti kézbe az olvasó. "A 130 oldalas könyvgyönyörűséget külcsíne és belbecse miatt egyaránt érdemes kézbe venni…" – írja a HVG könyvajánlója. Előkészületben: Radnóti Miklós: Lábadozó szél (1933) Babits Mihály: Recitativ (1910) József Attila: Szépség koldusa (1922) Vásárlás Kiadványaink könyvesboltunkban kaphatók, vagy megrendelhetők az OSZK Kiadványtárától az alábbi elérhetőségeken: Tudományos Igazgatóság Kiadványtár, Országos Széchényi Könyvtár; 1827 Budapest, Budavári Palota F épület; Tel. : 22-43-878, email:. Megrendelem
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének (Holnap Kiadó, 2004) - Ady Endre szerelmei Kiadó: Holnap Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2004 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 309 oldal Sorozatcím: Szerelmes magyar írók Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 12 cm ISBN: 963-346-640-7 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval, illusztrációval. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Egy ember érzelmi élete szemérmes magánügy. Egy alkotó szerelmi fellángolása nyilvános közügy. Az lesz évtizedekre, évszázadokra: dalban, képben, versben.
Szeretném, ha szeretnének Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié. A művészlét és a vátesz-sors Adynál együtt jár a meg nem értettséggel és az ebből következő tragikus magánnyal, elhagyatottsággal és otthontalansággal. A költő úgy érezte, el van átkozva, mivel érzékenységével messze kiemelkedett a kicsinyes, szürke, hétköznapi környezetből. A Sem utódja, sem boldog őse … nemcsak a magány verse, hanem a nagy öntudatos költő verse is: a gőg is ott van benne, hogy ő fenséges, titokzatos, egyedi és megismételhetetlen. De ott az esendőség is, mert oly magányos az ember, véges életű és kiszolgáltatott (a természetnek és önnön gőgjének, fenségtudatának is).