Az új irányelv szerint, amennyiben a beteg igen magas kardiovaszkuláris besorolásba tartozik, úgy első antidiabetikumként kaphat SGLT-2 gátló, vagy GLP-1 receptor agonista kezelést metformin nélkül, vagy akár az eddigi metformin terápia mellé! Ezzel szemben eddig a gyógyszeres terápia megkezdése minden esetben metforminnal történt. Fotó: Francis Dean / Getty Images Hungary Az új előírás oka, hogy a legújabb, átfogó vizsgálatok bebizonyították, hogy a GLP-1 receptor agonisták csökkentik az arterioszklerózis okozta problémákat, míg az SGLT2 gátlók pedig csökkentik a szívelégtelenség kockázatát. Mindemellett az irányelv igen fontosnak tartja továbbá a 7% alatti HbA1c szint elérését. Mi micsoda? GLP-1 receptor agonista: 2005-ben jelentek meg, az inkretin mimetikumok csoportjába tartozó, nem inzulin hatású készítmények, melyet injekció formában a bőr alatti zsírszövetbe kell adagolni az inzulinhoz hasonlóan ugyanúgy előretöltött adagoló tollal kell beadni. - A készítmény serkenti az inzulinelválasztást vércukorfüggő módon, így csökkenti a hiperglikémiát, elősegíti a fogyást, mivel teltségérzetet biztosít az agy jóllakottsági központon keresztül, valamint gátolja a glükagon hormon elválasztását.
Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően sorra jelennek meg újabbnál újabb készítmények különböző betegségek kezelésére. Nincs ez máshogy a cukorbetegségre való gyógyszerekkel sem, ugyanis itt is jelentős fejlődés volt tapasztalható az elmúlt évek során. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa az újabb szereket mutatja be. Lényeges fejlődés a cukorbetegség terápiájában Az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött a cukorbetegek kezelésére alkalmazott készítmények száma és minősége, ugyanis új hatásmechanizmusú szerek kerültek forgalomba, melyekkel gyakran nagyobb eredményeket lehet elérni a kezelés során, mint a régebbi gyógyszerekkel (melyek kellemetlen mellékhatásokkal is rendelkeztek). Sokáig a szerek tekintetében két fő csoportot lehetett megkülönböztetni: az orális antidiabetikumokat és az inzulin készítményeket. 2005-ben jelent meg nem- inzulin származékok első képviselője az ún. inkretin (GLP-1) mimeticum. Ma már megtalálható GLP1 mimeticum és bázis inzulin kombinációja is.
A fejlődés ezzel még nem állt meg, ugyanis 4 éve megjelent az ún. SGTL-2 gátló, mely a vesében a glukóz visszaszívását gátolja, fokozza a cukor ürítést a vizeletben és ezzel csökkenti a vércukor szintet és a testsúlyt is Orális antidiabetikumok - gyógyszerek Az orális készítmények közt is történt már változás, ugyanis azon belül is több hatásmechanizmusú szert lehet megkülönböztetni, így a terápia még pontosabbá, még inkább személyre szabottá válik. Ma már a vércukor csökkentő gyógyszerek hatása alapján beszélhetünk inzulin hatású ( orális és injekciós készítmények) és inzulintól független mechanizmussal ható gyógyszerekről. Az inzulin hatásmechanizmusától függő vércukor csökkentő gyógyszerek: vagy az inzulin elválasztást, vagy az inzulin hatást javítják, vagy mindkettőt fokozzák. Az inzulin elválasztást serkentő származékok: hagyományos vagy inkretin mechanizmusú szerekre oszthatók. Mechanizmusuk az inzulin elválasztás fokozása ( szulfanilureák), vagy az élettani inzulin hatását növelése (inkretinek).
Büszke vagyok arra, hogy van maratonfutó, 1-es típusú inzulinos cukorbeteg páciensem" – mondja a Margit Medical Center szakorvosa. A munkát 168 órás - tartós vércukor monitor is segíti, aminek a szenzorját a bőr alá ültetve heti 2000 darab mérési eredményt kapunk, kiszűrve az éjszakai hipoglikémiát, a diéta hibát és egyéb eltéréseket, amik miatt nem éri el a Páciens az egyensúlyt, a 7% alatti 3 havi értéket. "Visszatérve a megelőző állapotokra: a pácienseink anyagcsere felmérése és beállítása, továbbá a társbetegségek kivizsgálása, párhuzamos kezelése az első hónapban az esetek túlnyomó többségében megtörténik. Az első vizit során a nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelés optimalizálása, diétás ismeretek megszerzése történik, ami nagyobb lélegzetvételű, és az életmódváltásról is több szó esik, hiszen nem "éhen halni kell", csak másképp étkezni. " Forrás: Science Photo Library/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library Az okokat is fel kell deríteni A cukorbetegség oki és nemcsak tüneti terápiájára is sor kerül, amelynek során csökkenhet egy kezelt beteg gyógyszerszükséglete.
A fáradékonyság, a szédelgés, az ok nélküli hízás, az indokolatlan rossz közérzet, a fogyási nehézségek, az idegesség és nyugtalanság mind olyan tünetek, melyek utalhatnak ingadozó vércukorra. A cukorbetegség kezelésével sokan foglalkoznak, de a megelőzésre és fellépésének időben kitolására is érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani – hangsúlyozza Dr. Kurucsai Gábor, a Margit Medical Center belgyógyász szakorvosa. Az elhízás, a rendszertelen és rohanó életmód, a túlhajszoltság, a családban előforduló cukorbetegség, a gyermekvállalást nehezítő inzulinrezisztencia mind növelik a cukorbetegségre való hajlamot. "A korai állapotok" felismerése a megelőzésben óriási szerepet játszik. Ha nem figyelünk erre kellően, akkor nagyon sok elhízott, rossz életmódot folytató, nem jól beállított beteg lesz. Egy friss tanulmány szerint a cukorbetegség és elhízás kialakulása növekszik, várhatóan 10-14%-ra tehető" – mondja a szakorvos. Éveket nyerhetünk gyógyszer nélkül Ha a tünetek között szerepel a fáradékonyság, szédelgés, elhízás, indokolatlanul fellépő szapora szívverés és magas vérnyomás, fogyási nehézség, idegesség, nyugtalanság, akkor vizsgálni kell a cukorbetegség előtti állapotokat – a belgyógyászati vizsgálaton ezekre kérdez rá a szakorvos.
A metformin a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt készítmény. Egy kutatás szerint a gyógyszer a nem diabéteszes egyének egészségét is kedvezően befolyásolja. A metformin a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt készítmény. Egy kutatás szerint a gyógyszer a nem diabéteszes egyének egészségét is kedvezően befolyásolja. A diabéteszes betegek 90-95 százaléka 2-es típusú cukorbeteg A kórkép hátterében részben az inzulinrezisztencia, részben a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeinek csökkent működése, és az így elégtelenné vált inzulin hatás, valamint elválasztás áll – magyarázza dr. Bibok György diabetológus, a Budai Endokrinközpont főorvosa. E két jellemző oknak a kezelését tartjuk szem előtt a terápia megválasztásakor. A 2-es típusú cukorbetegség kezelése diétával, rendszeres mozgással és gyógyszerrel, szükség esetén inzulin adásával lehetséges. A metformin képes a vércukorszint szabályozására, úgy hogy részben gátolja a máj glükóz leadását, a bélből a cukor felszívódását, valamint növeli az inzulin hatását, fokozva az inzulinra érzékeny szövetekben a glukóz felhasználását.
A daganat ellenes és kardiovaszkuláris hatás ugyan még vizsgálat alatt áll, de úgy tűnik előnyösebb, ha adjuk ezt a készítményt, mintha nem, főleg a szulfonylureákkal összehasonlítva. A kutatók azt is fontosnak tartják megjegyezni, hogy a metformin önmagában nem csodaszer. A cukorbetegség átlagosan 8 évvel csökkenti a várható élettartamot, tehát a betegek életkilátásai így is kedvezőtlenebbek. A betegség hosszú ideig lappanghat, gyakran csak a súlyosabb szövődmények – szem-, vese-, érbetegségek, neuropátia - megjelenésekor kerül sor a diagnózisra. A kutatás kapcsán azt gondolom, ismét arra kell felhívni a figyelmet, hogy időben szűrjük a cukorbetegséget – jegyzi meg dr. Bibok György. Forduljunk diabetológus szakorvoshoz, aki ki tudja választani a megfelelő, akár az élettartamot is meghosszabbító terápiát a cukorbeteg számára, ha az nem kontraindikált. Lényeges, hogy a betegek megbeszéljék kezelésüket a szakorvossal, hogy ők is tisztán láthassák mit és miért kapnak a gyógyszeres terápia részeként.