Bemutatás Jókai Mór az 1800-as években élt magyar regényíró, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ismertebb művei közé tartozik például A kőszívű ember fiai és Az arany ember.
rebeka664 válasza 9 hónapja Élete Richárdot nyolcéves korában az apja katonaiskolába adta, ennek elvégzése után a fiatal tiszt a bécsi huszárezrednél hadnagyként szolgált. Az 1848-as forradalmi események is a császárvárosban érték. Ezredével sikeresen közreműködött a rendfenntartásban, kapcsolatba került a nemzetőrökkel és a diáklégióval. Azonban az esküjéhez híven megmaradt volna a császár szolgálatában, ha az édesanyja titokban, álöltözetben október végén fel nem keresi. Baradlayné meggyőzte katonafiát, hogy a szabadságáért küzdő Magyarországon a helye. Richárd a huszárcsapatával együtt kalandos úton, emberfeletti körülmények között, a Kárpátokon keresztül tért haza. 1849-ben részt vett a szabadságharc több csatájában is (Kassa, Isaszeg, Buda). A világosi fegyverletétel után a véreskezű Haynau börtönbe vetette. Halálos ítélet várt rá, de a táborszernagy szeszélyes döntése alapján kegyelmet kapott. Bécsbe sietett, hogy kiszabadítsa a Plankenhorst-házból szerelmét, Liedenwall Editet. A menyasszonya az esküvő után nem várt örökséghez jutott, ami anyagi biztonságot nyújtott a fiatal párnak.
15. fejezet: Akik igazán szeretnek Főbb szereplők Időpont Helyszín Goldner Frici Mausmann Hugó Edit kisasszony A Plankenhorst hölgyek soror Remigia, a Brigitta kolostor vezetője Frau Bábi Özvegy Baradlayné Baradlay Richárd 1848 október Bécs A fejezet 1848 októberében játszódik a császári csapatok által körülzárt Bécsben. Egy barikádon vagyunk, ahol a két ifjú, Goldner Frici és Mausmann Hugó áll éppen őrséget és beszélgetnek. Goldner Frici a harcokban elvesztette egyik karját, Mausmann Hugónak pedig az a furcsa szokása van, hogy mindig rímekben válaszol társának. Beszélgetésükből kiderül, hogy Frici reménytelenül szerelmes Plankenhorst Alfonsine-ba, ugyanakkor gyanakszik is a Plankenhorst hölgyekre, hogy árulók, mert valahogy a császári csapatok mindig megtudják, hogy a forradalmárok mire készülnek. Közben a Plankenhorst házba vendégek érkeznek, soror Remigia a zárdaszüzek főnökasszonya viszi látogatóba Editet a Plankenhorst hölgyekhez. Kiderül, hogy Goldner Frici gyanúja igaz volt, Plankenhorsték valóban árulók, Remigia asszonyon keresztül tudatják az osztrák vezérkarral, hogy mikor mire készülnek a forradalmárok, hiszen a Brigitta szüzekre senki sem gyanakodik.
Játék egy regénnyel - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Interaktív beavató színház (Egy felvonásban 60 perc) "Egy regény elolvasása, annak a korosztálynak, amelynek kötelezőként elérkezik a Kőszívű ember fiai című Jókai mű, komoly tehertétel. A fantázia varázshatalma, amely a szöveg olvasása közben megeleveníti a történetet, nehezen jön mozgásba, talán mert ők már fél életüket mesterséges és virtuális képek bűvöletében töltik. Az élő szó, a jelenlét, a valódi dialógus talán segíthet visszatalálni a képzelet erejéhez. Az olvasás öröméhez. Ez nagy kihívás a színháznak! (Hiszen ugyanez a fásultság bénítja a mi munkánkat is, ha a fiatal közönség megnyerése a cél. ) Ez a mi feladatunk, a mi felelősségünk is. És a mi játékunk. Játék a kimondott szavak, a jelenlét, a megszólítás erejével. Jókai regénye, kollázs technikája alkalmassá teszi az anyagot, hogy belőle elemeket kivéve, játékot szerkesszünk. Játékot, amely érzékletességével szemlélteti az irodalmi szöveg működését, illetve azt, hogyan válik a textus színpadra kerülve drámaivá.
Erős igazságérzete néha hirtelen haragra gerjesztette, Ödönnel még forradalmi párbajt is vívott Buda ostromakor. A nőkkel szemben udvarias, tisztelettudó. A történet elején nőcsábász hírében állt, de miután megismerkedett Liedenwall Edittel, megismerte az igazi szerelmet, hozzá mindhalálig hűséges volt. Boldog családi életet éltek gyermekeikkel együtt. Neveltfiával, Palvicz Károllyal szemben türelmes, megbocsátó, korrekt. 1
A második a Szabadságharc tragikus pillanatait állítaná szembe Tallérossy komikus kalandjaival, érzékeltetve az ellenpontozás technikáját. Ödön megmenekülése és hazaérése egy monológ színpadra állításának formáját öltené. Aztán egy igazi drámai jelenetpár, "igazi színház": Haynau és Alfonsine jelenete, majd Richárd bécsi leánykérése a Plankenhorst házban. Végül egy vita a nézőkkel a happy endről, a tragikus befejezésről. Teszteltem néhány kamaszkorú tanítványomat, akiknek még közeli élmény e kötelező olvasmány. Volt, aki a történetre nem emlékezett már, de néhány, Jókai által zseniálisan megrajzolt karaktert kiválóan fel tudott idézni. Mások a Szabadságharcról szóló metaforikus esszét idézték vissza. Megint mások, akik megsejtették, kérdéseim mire irányulnak, sajnálatukat fejezték ki, hogy olyan részek maradnak ki majd a színházi előadásból, mint pl. az isaszegi csata, mert "azt színházban nem lehet megcsinálni". Azok viszont, akik el tudták mesélni a sztorit, azon aggódtak, hogyan lesz teljes a kép a szereplők bensőjében zajló érzések, gondolatok leírása nélkül.
Rendkívül sokrétű az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, aulikus (a bécsi udvar politikáját támogató) magyar hivatalnokok, az áruló jegyző reálisan megrajzolt figurák, de a Plankenhorst-ház két nőtagjának mértéktelenül felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mű mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettősség, de az író őszinte hite a haladásban, hazaszeretete és kiváló tehetsége így is remekművet teremtett.
A kőszívű ember fiai
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Kalandos úton, de végül eljutnak Richárd huszárjaihoz. Richárdot komoly kétségek gyötrik, mert emberi mindig becsempészik asztalára a magyar újságokat, amik arról írnak, hogy a császári csapatok milyen túlkapásokat követnek el Magyarországon. Richárd ezeket nem akarja elhinni, ő hű akar maradni a császárnak tett esküjéhez. Ezt az álláspontot változtatja meg Baradlayné érkezése, aki megerősíti, hogy az újságok igazat írnak, Richárdra és embereire Magyarországon van szükség, a magyar szabadság védelme érdekében. Richárd megfogadja anyjának, hogy azonnal indul haza, ezt Pál úr és emberei is örömmel fogadják, azonnal nyergelnek és készülnek az indulásra. Baradlayné és Edit Richárd akarata ellenére visszatérnek Bécsbe. Baradlayné azért, mert van még egy fia (Jenő) a városban, akivel beszélni akar, Edit pedig azért, mert ha nem ér vissza időben a kolostorba, akkor a Plankenhorst hölgyek megsejthetik, hogy ő felkereste Richárdot. Richárd tehát hazaindul Magyarországra, a három nő pedig megpróbál újra átjutni az ostromzáron, vissza, Bécsbe.