A beszállítókkal és a vevőkkel az integráció elvét kell alkalmazni. 2. Kölcsönös információ-megosztás az ellátási láncban működő vállalatok között. 3. Kölcsönös kockázat- és eredménymegosztás az ellátási láncban működő vállalatok között. 4. Kooperáció az ellátási láncban működű vállalatok között. 5. Azonos vállalati cél kitűzése és ugyanazon szempontokra való összpontosítás a vevő kiszolgálásában az ellátási láncban lévő vállalatoknál. 6. Folyamatok integrálása. 7. Partnerek közötti hosszú távú kapcsolat kiépítése és fenntartása. Az ellátási lánc
Az ellátási lánc tipikus szereplői -Az úgynevezett központi vállalat, az a szereplő, akinek a szempontjából az ellátási lánc működését, fejlesztési lehetőségeit vizsgáljuk, s aki az egész változás motorja. -További szereplők, az első, másod, stb. körös beszállítók, jellemzően alapanyag beszállítók; -illetve a közvetlen, első körös, illetve a közvetett megrendelők, beleértve a végső fogyasztót. -Az ellátási lánc jellegzetes szereplői a logisztikai szolgáltatók, illetve a termékfejlesztésben részt vevő kutatóintézetek is. Az ellátási lánc felépítése és szereplői Logisztikai szolgáltató ^^ ^^ Utolsó beszállító <–> Közvetlen beszállító <–> Központi vállalat <–> Közvetlen vevő <–> Végső fogyasztó Kutatóintézet Tehát az ellátási lánc szereplőire hangsúlyt helyező ellátási lánc valójában azonban nem láncszerű felépítést mutat, sokkal inkább egy fa törzsére, gyökereire és ágaira emlékeztet, ezért gyakorlatilag az ellátási lánc fogalmával azonos tartalommal szokás az ellátási háló kifejezést is használni.
Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management – SCM) a logisztika alapjain felépült új irányzat a modern logisztikában. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag-kitermeléstől a késztermékeknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat (szervizszolgáltatások, hulladékkezelés, újrahasznosítás). A termelővállalatok, beszállítók, vevők, különféle logisztikai szolgáltatók logisztikai rendszereinek összekapcsolását integrált ellátási láncnak nevezzük. Az integrált ellátási lánc létrehozásának célja az értéktermelő folyamat minőségének, hatékonyságának javítása. Az integrált ellátási láncot a hatékony működés biztosítása érdekében menedzselni szükséges. A menedzselés alapvető célja a vállalatok működésének optimalizálása, ennek révén minél nagyobb érték teremtése. Az üzleti folyamatoknál (például beszerzés, szállítás, raktározás, gyártás) az együttműködő partnerek közös céljait veszik figyelembe. A beszerző feladatai közé tartozik a beszállítók felkutatása, minősítése, versenyeztetése és értékelése.
2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben.
Erre tág lehetőségeket biztosít az informatikai háttér fejlődése (például az EDI, ill. egyéb internetes technológiák). Az újabb környezeti és gazdasági változások hatására kialakult az ún. bővített ellátási lánc fogalma is.
A logisztikához tartozó tevékenységek A logisztikához tartozó tevékenységek A következő ábrán egyrészt azokat a tevékenységeket mutatjuk be, amelyek a logisztikához tartoznak, másrészt rámutatunk arra, hogy milyen főbb integrációs lépéseken keresztül alakult ki a logisztika. Az ellátási lánc fogalma, szintjei Az ellátási lánc fogalma A vállalatok működése, ezen belül az anyag- és információáramláshoz, azaz a logisztikához kapcsolódó tevékenységek nem elszigetelten, hanem vállalatok közötti kapcsolatrendszereken keresztül valósulnak meg. Amennyiben ezeket a kapcsolatrendszereket figyelmen kívül hagyjuk, számos problémával (pl. rossz kiszolgálási színvonallal) találkozhatunk. Mindez ráirányítja a figyelmet a vállalatok közötti kapcsolatok vizsgálatára. Amennyiben ezeket a vállalati kapcsolatokat a logisztikai folyamatok oldaláról tekintjük, ellátási láncról beszélhetünk. Az ellátási lánc menedzsment koncepció napjainkban egyre népszerűbbé vált a vállalati működésben. Sokszor lehet már azt is hallani, hogy már nem vállalatokversenyeznek egymással a piacon, hanem ellátási láncok.
- a hagyományos ellátási láncot az értékesítés után, a másik irányba bővítő terület a controlling, amelynek ki kell terjednie a visszacsatoló jellegű, széles körű társadalmi és gazdasági hatáselemzésre is. A fentiek alapján egyértelmű, hogy a bővített SC bővített interdiszciplinaritást is jelent. Ebben a bonyolult, egyre több szakmát felölelő rendszerben pedig erősen felértékelődik a HRM (Human Recources Management) és benne az ember szerepe. További információk [ szerkesztés] Supply Chain honlap Források [ szerkesztés] Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó, 2003 Prof. dr. Knoll Imre: Logisztika – Gazdaság – Társadalom, Kovásznai Kiadó, 2002
A logisztika fogalma, jelentősége A logisztika jelentősége A logisztika jelentősége mind nemzetgazdasági, mind vállalati szinten tetten érhető A "2002 State of Logistics Report" szerint az Amerikai Egyesült Államokban a logisztikaiköltség 2001-ben 970 milliárd $-t tett ki, amely a GDP 9, 5%-a. Az adatok azt mutatják, hogy a logisztika a GDP jelentós eleme, amely így hatással lehet az inflációra, a termelékenységre, az energiaköltségekre. A logisztika jelentősége a vállalati életben két fő területen jelentkezik. Egyrészt a logisztikaiköltségek számottevő részt képviselnek a vállalatiköltségekben. Egy átlagoscég esetében 100 Ft értékesítésből mindössze 4 Ft a profit (nyereség), 21 Ft a logisztikaiköltség, 27 Ft a marketingköltség és 40 Ft a termelésiköltség. Mindez arra utal, hogy a logisztikaiköltségek csökkentése révén emelni lehet a profitot. Másik terület, ahol a logisztikai funkció jelentós szerepet játszik a vállalati működésben az, hogy hozzájárul a vállalatmarketing törekvéseihez, azaz kulcsszerepet játszik a vevői elégedettség elérésében és ezáltal a profit növelésében A logisztika definíciója A logisztikának számos definíciója létezik.
1 Tartalom Egységes Európai Tesco - Struktúra váltás a Tescoban Egységes Európai Beszerzés - A beszerzés Business marketing menedzsment 3. Business marketing menedzsment 3. Beszerzés Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing A szervezeti beszerzést befolyásoló tényezők Környezet Vásárlási típus Beszerző szervezet sajátosságai Buying A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI SIKA EGY VILÁGSZINTŰ BESZÁLLÍTÓ ALAPELVEI ÉS HAGYOMÁNYAI Több mint 100 évvel ezelőtt a jövőbe látó feltaláló, Kaspar Winkler megalapította Svájcban a Sikát, mely mára sikeres A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem I. Igaz-Hamis kérdések Évközi feladatsor Menedzsment I.
Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe 53/2016. (VII. 21. ) FM Útmutató Termelői szerveződések értéklánc elemzése valamint a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról szóló 53/2016. ) FM rendelet 3. (2) bekezdésében meghatározott Rugalmas beszerzés Rugalmatlan piacok Rugalmas beszerzés Rugalmatlan piacok MLBKT 14. Logisztikai Kongresszus 2006. November 15-17. Készítette: Zelei János 1 Tartalomjegyzék 1. Hogyan tud a beszerzés hozzájárulni a vállalat sikeréhez? 2. Melyek ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK A BESZERZÉSBEN VII. Évfolyam 2. szám - 2012. június Derzsényi Attila ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK A BESZERZÉSBEN Absztrakt A HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal beszerzési tevékenységét tekintve nemcsak Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk!