Nem mellékes körülmény, hogy Szepessy Sámuel 1775-től nagy összegű kölcsönöket vett fel: 1778-ban a budai egyetemtől 40 ezer forintot kapott, 1783-ban pedig már úgy eladósodott, hogy szegényjogon való perindításra kért engedélyt a megyétől. Az adósságok egy része nyilván a kastélyépítéséből és díszítéséből keletkezett. Az épület végleges befejezése és díszítése már az új gazda idején történt, erre engednek következtetni a földszinti előtérben látható festett lugason átködlő versailles-i épületek is, amelyből tán a márki nosztalgiája és honvágya is tükröződik. A keleti homlokzat előtt, az oldalszárnyak között (cour d'honneur-ös elrendezés) pompás park áll díszlépcsővel. Az utcától kovácsoltvas kapu választja el, a kapu egyik oszlopán az Almásyak címerét tartó unikornis (egyszarvú paripa) áll. A főépület tengelyében háromablakos, díszes középrész látható, földszintjén szerény bejárati ajtóval, felette erkéllyel. A bejárati ajtó mögött a sala terrena (hűsölő) húzódik, a lapos fiókos dongával fedett tér festése (farács, növények, ajtó stb. )
A secco technikájú festmény Szikora György egri festő munkája. A falakon festett fülkében XVI. Lajos-stílusú díszvázák virágfüzérekkel, csokrokkal: Zach József munkái. A nyílászárók, ajtók, ablakok eredetiek, tölgyfából készültek, barokk stílusban, rajtuk eredeti míves zárak. A díszteremben lévő eredeti, copf stílusú cserépkályhát Magner Károly győri fazekasmester készítette. A díszteremből balra a szalonba, más néven a római szobába jutunk, amelynek mennyezetén görög mitológiai témájú freskót látunk. A barokkos freskón szatír kecskével, játszó puttók, férfi- és női figurák láthatók. (Egyes vélemények szerint Zeusz, Héra és Ámor. ) A terem nevét a falakon látható római légiós jelvényektől és az ablakmélyedésekben látható, Domitianust, Titust, Othot és Vespasianust ábrázoló portréktól kapta. A díszteremből nyílik az északi sarok rizalit emeleti szobácskája, az ún. madaras szoba. A falakon, festett építészeti keretben egzotikus madarak láthatók, a nyílások felett sasok, a párkány felett festett, áttört rács, ismét egzotikus madarakkal.
lugasra emlékeztet, távolban feltűnik a versailles-i kastély perspektivikus architektúrája, emlékeztetve arra, hogy a megrendelő francia származású volt. A földszinti előtérből nyílik a kápolna, amelyet 1802-ben alakítottak ki, illetve rendeztek be, eredetileg a család tagjai számára, de idejárt a falu kevés számú katolikusa is. Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn át az emeletre jutunk. Innen a park felé nyíló ajtó az épülettel három oldalról körülhatárolt barokk udvarra vezet. Az emeleti előtér mennyezetét freskó díszíti, amely Auróra diadalmenetét ábrázolja, Kracker János Lukács művész festette 1778-ban. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik, Venus, Apolló, Diana, Mars, Euterpe, Merkur építészeti formákba kényszerített figurái láthatók. A művész franciametszeteket használt előképnek, ezek jellegzetessége volt a mitológiát kigúnyoló, racionalista felfogás. Az előtérből a középső ajtón a díszterembe lépünk, amelynek mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenetet látunk, középpontban látható maga Bacchus a sátrában, éppen italozás közben, körbe-körbe bakkecskével huzakodó, boros amforát felborító puttók, majd Noé lerészegedése és fekvő nőalakok szőlőfürttel.
2016 tavaszán a kastély szárnyépületében 30 szobával megnyílt a Tündérkert Hotel, további 6 szobát pedig a kastély főépületében nyitottak meg a hotel vendégei előtt, akik a kastély urhölgyeinek és urainak érezhetik magukat, az ott töltött pihenés alatt. Ezeket a különleges szobák a kastély falain található istenekről készült festményekről kapták a nevüket.
"magyar" vagy utóbb – az itt elhelyezett kazettás famennyezet nyomán – "Maksai" néven ismert teremben. Innen kellett a tavalyi évben, az Iparművészeti Múzeum épületének rekonstrukciója miatti költözés során lebontani. A bontásról részletes fotó- és videódokumentáció készült, utóbbiból egy rövid bemutatót teszünk közzé. A felvételen jól látható, hogy a kályha műtárgyként – belső és füstjáratok nélkül, nem tüzelőberendezésként – lett felépítve. Cserépkályha Besztercebányáról habán műhely, 17. század Leltári szám: 6542 Szerző: Radványi Diána főmuzeológus, Kerámia- és Üveggyűjtemény Főosztály
Az angol kertek főbb jellemzői mind - mind megtalálhatók itt, a szentimentális hangulatú kanyargó ösvények, nagy gyepfelületek, évelő növények színes kavalkádja, szabálytalan virágágyások és a ligetesen kiültetett fák és cserjék alkalmazkodnak a természet formai szabálytalanságához. A De la Motte kastélymúzeum lehetőséget biztosít óvodás és iskolai csoportok számára, hogy Ismeretterjesztő foglalkozáson vegyenek részt. A foglakozás tartalma: -a kastélymúzeum bemutatása -időszaki kiállítások bemutatása (pl.
A De la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, amely késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje De la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező, Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács, Zach József, Szikora György, valamint Lieb Antal munkái. A kastélyt nagy kiterjedésű park, úgynevezett angolkert övezi. A kastély Noszvaj délnyugati peremén, kőfallal bekerített 25 hold kiterjedésű parkban fekszik, a homlokzatával a keleti utcafrontra támaszkodó kastély részben emeletes és XVI. Lajos stílusában (késő barokk) épült. Parkjában megtalálhatóak fakülönlegességek és díszcserjék a tiszafától az oszlopos tölgyig, a különleges akáctól a liliomfáig. A korai angolkertek közé tartozik, amelyet az épület mellett és tengelyesen a kastélyra komponálva alakítottak ki 1774-1778 között, feltehetően Povolni János tervei szerint.