A fogyatékossági támogatás mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni. A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét. Az ellátásról a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. 27. ) MT. rendelet szabályainak ismerete adhat felvilágosítást.. Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. 2016 előtt a jogszabályban az egészségi állapottal kapcsolatos meghatározás a következőképpen szerepelt: rokkantsági járadékra az jogosult, aki huszonötödik életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80%-os, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett.
Természetesen erre a visszamenőleges időszakra is kell orvosi igazolással, vagy az ellátást megállapító határozattal rendelkezni. Fogyatékossági támogatásra jogosult az a tizennyolcadik életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy állapota kromoszóma rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, autista, vagy halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. (l:1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra, ha vakok személyi járadékában részesül, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ezekről az ellátásokról azonban nevezett lemondhat a fogyatékossági támogatás igénybevétele érdekében. Az ellátás évente a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésének szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelkedik.
A fogyatékossági támogatásra nem jogosult a súlyosan fogyatékos személy, ha - vakok személyi járadékában részesül, vagy - magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. A rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, az 1993. évi III. törvény alapján megállapítható szociális ellátások – az előírt feltételek fennállása esetén –a fogyatékossági támogatás mellett is igénybe vehetőek. A fogyatékossági támogatásban részesülő személy a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25. rendelet alapján utazási kedvezményre jogosult. A kedvezmény mértéke: a helyközi közlekedésben 90%, helyi közlekedésben 100%. A jogosulttal együtt utazó személy kedvezményes menetjegy révén részesül azonos mértékű kedvezményben. (A jogosultság igazolásához szükséges hatósági igazolványt a jogosult a támogatást megállapító határozattal egyidejűleg kapja meg. ) A fogyatékossági támogatásban részesülő személy személyi adókedvezményre jogosult: összevont adóalapját a kedvezménnyel - 2021. évben 55 800 forinttal - havonta csökkentheti.
Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt! További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. 2020-ban ez az adókedvezmény emelkedett a minimálbér emelkedéséhez kapcsolódva. A kedvezmény ez évben a 161. 000 forintos minimálbér öt százaléka, azaz 8. 050 forint havonta, 96. 600 forint éves szinten. A súlyos egészségi problémával élő emberek részére nagy segítséget jelentenek azok a kedvezmények, amelyek kiadásaikat csökkenthetik. A rokkantsági járadékban részesülők a személyi jövedelemadóból személyi kedvezményt, közlekedésüknél utazási kedvezményt, gyógyszereiknél alanyi jogon közgyógyellátást vehetnek igénybe. A fogyatékossági támogatásban részesülők a személyi jövedelemadóból személyi kedvezményt vehetnek igénybe, Normatív alapon közgyógyellátásra lehetnek jogosultak a szociális törvény szabályai szerint. A súlyosan mozgáskorlátozott fogyatékossági támogatásban részesülő személy közlekedési kedvezményt igényelhet (személygépkocsi- szerzési, átalakítási támogatás), illetve parkolási igazolványt kaphat.
Az ellátást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. Abban az esetben, ha a rokkantsági járadékot igénylő személyt nagykorúsága elérésekor egészségi állapota (szellemi képességei) miatt gondnokság alá kell helyezni, előbb a gondokság alá helyezési eljárást kell lefolytatni, hogy gondnoka nyújthassa be, mint törvényes képviselő a járadék iránti igényt. A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, ennek egyedül az egészségi állapot szabhat korlátot. A jövedelem után meg kell fizetni az egyéni társadalombiztosítási járulékokat. Ebben a helyzetben nem hozott változást a 2019. január 1-jétől hatályba lépett, a nyugdíjas munkavállalót érintő járulékmentességi kedvezmény sem, mert a rokkantsági járadékban részesülő személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, mivel ez az ellátás nem nyugellátás. A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségnél azonban érvényesíthető személyi kedvezményként a minimálbér öt százalékának megfelelő összeg, mely 2020-ban a minimálbér emelkedésére tekintettel növekedett.
Jogszabályok: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 22-23/F. §, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos személy jogosult, akinek állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.
Kapcsolódó cikkek 2021. július 15. Kávét utaztattak Szlovákia és Magyarország között az áfacsalók Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy bűnbanda tagjait, mert egy teherautónyi kávét utaztattak Szlovákia és Magyarország között, majd a termék áfáját jogosulatlanul visszaigényelték. A kapcsolt vállalkozásokról A pénzügyi, jogi és a gazdasági szakembereknek gyakorta okoznak fejtörést a kapcsolt vállalkozások, mert az egyik legösszetettebb feladatok közé tartozik a kapcsolt viszony meghatározása. Ennek oka egyrészt a jogi háttérszabályozás rendszere, hiszen több jogszabályt együttesen kell vizsgálni, másrészt a szükséges – jogi és üzleti – információk rendelkezésre állásának hiánya is problémát jelenthet.
A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi. Mennyi az összege? A támogatás összege 2020. január 1-től havi 23160Ft az a)-f) pontban felsorolt esetekben, illetve 28506 Ft a halmozottan fogyatékos személy, valamint a fogyatékosság olyan esetében, amikor a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik. Hol lehet igényelni? Személyesen a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), illetve elektronikus úton ügyfélkapun keresztül. Az igényléshez szükséges kérelem nyomtatványa: Az igénylésre alkalmas helyeken személyesen is kérhető a nyomtatvány. Fontos jogszabály Az 1998. évi XXVI. törvény, a 141/2000. (VIII. 9. ) ndelet, illetvea 300/2019. (XII. 11. ) Korm. rendelet.
Az ö nkiszolg álási ké pess ége annak a szem é lynek hiá nyzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni. SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁGÁT a kérelmező a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozatával, szakhatósági állásfoglalásával vagy szakvéleményével igazolhatja. Ezek hiányában a súlyos fogyatékosság fennállását a kérelem elbírálására irányuló eljárásban szakkérdésként vizsgálják meg a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján. Az ellátást megállapító határozat rendelkezést tartalmaz a felülvizsgálat szükségességére, annak időpontjára vonatkozóan, kivéve, ha a jogosult személy állapota végleges. Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem minősül súlyosan fogyatékosnak, az elutasító határozat véglegessé válását követő 1 éven belül előterjesztett újabb kérelemre a vizsgálatot csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a benyújtott orvosi igazolás szerint az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott.