Az iratok magassága elérte a 80 centit Bő három évtizede 150-200 hektáron kezdte, napjainkban 2500 hektáron gazdálkodik Szarvas, Szentes határában Gazsó János vetőmagtermesztési szakmérnök, a dél-alföldi térségben vezető vetőmag-előállító Mezőmag Kft. ügyvezetője, akit a földárakról, forgalomról, haszonbérleti díjakról kérdeztük. "Errefelé sok az osztatlan közös tulajdon, a kisebb földterület. Az egy hektár alattiakra alig van kereslet, inkább csak azok veszik meg, akik eddig is bérelték-művelik. Az ár itt egy hektárra számítva 800 ezer-egymillió forint, de kevés az adás-vétel, inkább a bérlet a jellemző" – sorolta a szakember. Mint elmondta, maguk is több mint száz földdarabot bérelnek, és csak elvétve van lehetőség vásárlásra. A fő gond a földhaszonbérletekkel, hogy a kis parcellák még mindig osztatlan közös tulajdonban vannak, nem történt meg a végleges rendezés. Így például 106 tulajdonostól(! ) kellett a Linear-öntözőberendezés felállításához átjárhatósági nyilatkozatot beszerezniük – az e tárgyban keletkezett iratok egymásra pakolva 80 centiméter magasra nőttek.
Ez azt jelenti, hogy ma lényegében csak gazdálkodók vehetnek - egy hektárnál nagyobb - területeket, így a lehetséges vevői kör a korábban jogosult, több millió állampolgárról alig több mint 100 ezer potenciális vásárlóra (regisztrált termelőre) olvadt. A gyümölcsösök 2017-es hektáronkénti átlagára 1, 7 millió forint volt, a legdrágábbak, 2 millió forint feletti átlagárral Közép- és Dél-Dunántúlon, míg a legolcsóbb gyümölcsösök, 1, 5 millió forint alatti átlagárral Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon keltek el. A szőlők 2017-es hektáronkénti átlagára 1, 86 millió forintot tett ki, a dunántúli régióban voltak a legdrágábbak, 2 millió feletti átlagárral, míg a legolcsóbbak Nógrád megyében, 1 millió forint alatti átlagárral. A 2017-ben értékesített szőlő átlagos területe 0, 74 hektár, az erdők országos hektáronkénti átlagára pedig 998 ezer forintra tehető. A szántók átlagos haszonbérleti díja hektáronként 49 ezer forintot tett ki 2017-ben. A legmagasabb díjak a Dél-Alföldön, a legalacsonyabbak pedig Közép-Magyarországon jelentkeztek.
A térségben a termőföldárak a következőképpen alakultak: a 20–25 aranykorona értékű területeken 1, 2–1, 8 millió forint/ha, a 30 Ak fölötti földeké 1, 8–2, 5 millió forint/ha. Számottevően emelkedtek az árak az elmúlt években, nem utolsósorban az állami földek értékesítésére 2014–15-ben meghirdetett program következményeként. "A családom is vásárolt több mint 200 hektárt, 10 százalékos önerővel, 20 év futamidővel, 1, 8 százalékos kamattal" – mondta el Gazsó János, aki úgy véli, sok egyéb mellett a földárakat, bérleti díjakat is jelentősen befolyásolja a következő hét év EU-s támogatásainak mértéke.
Megközelítőleg ugyanannyi termőföld került forgalomba 2018-ban, mint az azt megelőző esztendőben. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek egy százalékát, összesen 72 ezer hektárt értékesítettek; a magasabb árak következtében a keletkezett forgalmi érték 9, 8 százalékkal meghaladta a 2017. évit. Az összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 14 százaléka erdő, 10 százaléka gyep volt, a fennmaradó 4 százalék szőlő és gyümölcsös. A legnagyobb mértékben, 33 százalékkal Fejér megyében nőtt az értékesített terület nagysága, míg Pest megyében csökkent a leginkább: 25 százalékkal. Bács-Kiskun megyében forgalmazták a legtöbb termőföldet, 7800 hektárt, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye következett 7300 és 6100 hektárral. Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlását tekintve minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet, 5700 hektárt. A KSH adatai szerint az alföldi megyékben realizálódott a szántóértékesítés több mint a fele.