Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A jelentős mértékben megromlott egészségi állapot miatt huzamos ideig, akár évtizedekig is szükség lehet egészségromlás miatti pénzbeli ellátások igénybevételére. Ezzel kapcsolatban két szempontból is felmerül a szolgálati idő kérdése. Egyrészt fontos lehet annak ismerete, hogy ez az időszak majdani nyugdíjunkhoz szolgálati időnek minősül-e. Másrészt fontos lehet annak ismerete is, hogy a megállapított rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységgel lehet-e további szolgálati időt szerezni. A megváltozott munkaképességű személyek ellátására az, a kérelem benyújtásakor tizenötödik életévét betöltött személy jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy). További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez, rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Ha a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül kerülne sor a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésére, vele szemben a védett korra vonatkozó szabályok pl. az emelt összegű végkielégítésre való jogosultság is alkalmazandóak. Kiterjed-e a járulékfizetés alóli mentesség a rokkantsági ellátás melletti munkavállalásra? Azt leszögezhetjük, hogy ez a kérdés fenti előzményekre tekintettel nem merülhet fel a rehabilitációs ellátás mellett munkát vállalókkal kapcsolatban, a rokkantsági ellátás esetén azonban igen. A saját jogú nyugdíj mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2019. január 1-jétől nem fizet társadalombiztosítási járulékot ebben a jogviszonyban elért keresete után, csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. Munkáltatója mentesül személyével kapcsolatban a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló azonban társadalombiztosítási szempontból nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, csak munkajogi szempontból az, ezért rá a járulékmentesség nem vonatkozik, továbbra is fizetnie kell munkabére után az eddigi társadalombiztosítási járulékokat, munkáltatója fizetési kötelezettsége sem változott.
Nyugdíjnövelésre jogosít viszont a rokkantsági nyugdíj mellett 2011. december 31-éig keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereset. Szolgálati időnek minősül a rehabilitációs ellátás folyósításának tartama – de ez az időtartam nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe. Szolgálati időnek, egyúttal a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időnek minősül viszont a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban) töltött idő. A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el a Pesti Hírlap portálján.