Sőt, a tüzes rakéták nemcsak augusztus 20-án szálltak a magasba, hanem az április 4-én esedékes "felszabadulás napi" ünnepségeken is. Augusztus 20-ai víziparádé Budapesten 1977-ben (b) és 1976-ban (j). (Fotó: Fortepan) Az 1956-os forradalmat követően aztán egy évtizednyi szünet következett, majd a hatvanas évek közepétől már a mai formájában és helyén csodálhatta meg a közönség az ünnep fő attrakcióját. Hozott-e valamit a rendszerváltás? A nyolcvanas években István király alakja a színházi kultúrán keresztül tért vissza a magyar köztudatba. Ezt elsősorban a Boldizsár Miklós 1981-es Ezredforduló című drámája, majd ennek 1983-as adaptációja, Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperája okozta. A szent király halálának 950. évfordulóján pedig ismét körmenetet rendeztek Paskai László és Lékai László bíborosok vezetésével 1988-ban. Az első szabadon választott országgyűlés 1991-ben nyilvánította állami ünneppé augusztus 20-át, melyhez hagyományosan a Kossuth téri zászlófelvonás és tisztavatás kapcsolódik, de erre a napra időzítették a legrangosabb állami kitüntetések, a Magyar Köztársasági Érdemrend keresztjei és a Magyar Szent István-rend átadását is.
Az igazi rehabilitációt az 1991. évi VIII. törvény jelentette, amikor augusztus 20-át az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánította, amelyet a 2012-ben életbe lépett Alaptörvény megerősített. "(1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja. " Magyarország Alaptörvénye, Alapvetés, J) cikk Az ünnep része Magyarország lobogójának felvonása után a honvédtisztek avatása a Kossuth téren, az elmaradhatatlan esti tűzijáték a Duna-parton, valamint az új kenyér és az ország tortájának megkóstolása.
Az Ujság ünnepnapi számának szerzője szerint pedig a "faji és nyelvi különbségek nem veszedelmei, hanem segítő elemei voltak Szent Istvánnak birodalma kiépítésében", nekünk pedig újra fel kell építeni Szent István Magyarországát Szent István eszméi alapján. Legyen itt nyugati és nem balkáni állam, uralkodjék itt Isten és ne a történelmi materiálizmus, legyen itt kereszténység szemben a vallástalan bolsevizmussal. Szent Jobb-körmenet 1930. augusztus 20-án (Fotó: Fortepan) A Trianont követő negyedszázadban ez a nap a revizionista-irredenta gondolatok legfontosabb ünnepévé vált, de a Horthy-korszakhoz kötődik az augusztus huszadikai tűzijáték hagyománya is: 1927-től már gyakorlatilag rendszeres az ünneplés eme formája – ekkor még a gellérthegyi Gellért-szobor mellől lőtték fel a rakétákat. Az elferdített ünnep A második világháború alatt a tűzijáték szünetelt, a körmenetet azonban törekedtek megtartani. A Szent Jobbot és a koronázási ékszereket azonban a nyilasok próbálták kimenekíteni az országból – ezeket végül Salzburg környékén találták meg az amerikai csapatok.