( adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 74. §) Számszerűsítve is egyértelmű, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása mindkét fél érdekét szolgálja. A munkáltatónak a költségcsökkentés mellett egy munkaerőt biztosít, a munkavállalónak pedig lehetőséget ad arra, hogy alacsonyabb terheltség mellett hasznosnak érezze magát, és némi plusz jövedelemhez jusson. Kapcsolódó cikkek 2021. július 16. ITM: történelmi szinten a foglalkoztatás Magyarország 2021 első negyedévében a legjobb foglalkoztatási adatot produkálta a rendszerváltoztatás óta, hívta fel a figyelmet Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 2021. július 15. A kötetlen munkarend gyakorlati alkalmazása Kevés munkajogi intézmény van, amelynél a szabályozás betűje és a gyakorlati alkalmazás oly messze tud egymástól kerülni. A kötetlen munkarendet viszont ide kell sorolni. A törvényi fogalom értelmezését, a gyakorlatba való átültetését tévedések sora lengi körül, nem egyszer a joggal való visszaélés határát súrolva, illetőleg munkavállalói (anyagi) igényeket generálva.
A tapasztalat az, hogy ez az igazolás nem minden esetben áll a munkáltató rendelkezésére. Gyakran előforduló probléma az is, hogy az igazolás ugyan tartalmazza az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés jogszabályi mértékét, de a munkáltató figyelmen kívül hagyja az igazolás időbeli hatályát. Vonatkozó jogszabály: A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv. ) 7. pontja tartalmazza, ezen belül a 22-24. §-ok rendelkeznek a rehabilitációs hozzájárulásról. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege, mértéke: A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rézére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. A létszám meghatározása: Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.
törvény, mely az innovációs járulék-kötelezettséget előíró szabályokat is tartalmazza. Ennek megfelelően, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:) "a) a Kkv. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, " A jövőre hatályba lépő változás lényege, hogy az innovációs járulék fizetésére azok a vállalkozások is kötelezetté válnak, amelyek az önálló mutatószámai alapján nem lennének azok, de a partner- és kapcsolódó vállalkozásaikkal összeszámított adatok azt eredményezik, hogy elérik a középvállalkozási méretet az üzleti év első napján. A jogszabályváltozás alapvetően kétféle vállalat-típust érinthet: - multinacionális cégcsoportok hazai leányvállalatait, amelyek esetében eddig nem kellett összeszámítani a mutatószámokat a külföldi anyavállalat és a cégcsoport többi tagjának mutatószámaival, - hazai cégcsoportok tagvállalatait, amelyek esetében eddig szintén nem volt hatályban az összeszámítási szabály.
A társasági adó alapját és az adókedvezményeket érintően számos hibát elkövethet egy vállalkozás, ezekre e keretek között nem térek ki. A rehabilitációs hozzájárulással és az innovációs járulékkal kapcsolatban azonban adnék támpontokat azoknak, akik esetleg még egy gyors önellenőrzéssel igyekeznének elejét venni a bajoknak. A rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos tipikus hibák – a NAV szerint A rehabilitációs hozzájárulás a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját szolgálja. Fizetésére az a munkaadó köteles, akinél a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, de a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az 5 százalékot (azaz a kötelező foglalkoztatottsági szintet). Az adóhatóság – igaz még tavaly szeptemberben – tanulságos tájékoztatót adott ki a tárgyban. A NAV ugyanis ellenőrzései során gyakran tapasztalta, hogy a munkaadók a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásakor helytelenül állapítják meg a foglalkoztatottak létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot.
munkaadó, munkavállaló és munkaviszony fogalmainak együttes alkalmazására van szükség, hiszen ezek a fogalmak egymásra épülnek, csak együtt értelmezhetők. A fizetési kötelezettség megállapításakor nem lehet kizárólag a KSH útmutatóban megfogalmazott létszámszámítás szabályait alkalmazni. " Megfogadva az említett tájékoztató tanácsát, vizsgáljuk meg, hogy mit (vagy kit) kell érteni az Mm. alkalmazásában munkaadón, tekintettel arra, hogy a törvény 23. szakaszának (1) bekezdése értelmében a munkaadó köteles a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére. A jogszabály 1. § (1) 7. pontja értelmében munkaadónak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt. ) 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó tekintendő. Az Flt. említett jogszabályi helye pedig úgy rendelkezik, hogy munkaadónak az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy minősül, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván.
További feltétel, hogy a munkavállaló rendelkezzék a fent említett állapotra vonatkozó igazolással, illetve annak időbeli hatálya alatt álljon. Amennyiben a munkavállaló többes jogviszonyban áll, akkor nincs akadálya annak sem, hogy több foglalkoztató vegye figyelembe megváltozott munkaképességű dolgozóként. Munkaerő-kölcsönzés esetén [23. § (4a) bekezdés] a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. Ahogy említettük, a kiindulási pont a létszám számítása során a KSH említett útmutatója. A NAV április 23-án "Az iskolaszövetkezet, a szociális szövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet rehabilitációs hozzájárulás kötelezettsége" című tájékoztatójában arra figyelmeztet, hogy "a rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett munkaadók körének meghatározásához az Flt.
Az összehasonlítandó mutatószámok: - összes foglalkoztatotti létszám - éves nettó árbevétel - mérlegfőösszeg ANYA, azaz Adóelőleg Nyilatkozat a Kedvezményekről A vállalkozók nem lelkesednek az adminisztrációs feladatokért, a munkavállalóik pedig még kevésbé. Így sokszor leküzdhetetlen akadálynak tűnik, ha a munkaadónak be kell szereznie olyan dokumentumot – például egy nyilatkozatot – a dolgozójától, amelyet az érintettnek kell személyesen kitöltenie. Ez akkor is így van, ha a munkavállaló saját érdekét szolgálja a "nem szeretem" papírmunka. Pedig, ha valaki azt szeretné, hogy a munkahelyén a fizetéséből levont adóelőleget úgy számítsák ki, hogy a családi kedvezményt, az első házas kedvezményt, vagy a személyi kedvezményt is figyelembe vették, akkor ehhez ki kell töltenie a megfelelő adóelőleg-nyilatkozatot. (Ez igaz akkor is, ha az összevont adóalapba tartozó, rendszeres jövedelmet nem a munkaadótól, hanem más kifizetőtől kapja az érintett. ) Az adókedvezmények jogosulatlan igénybevétele – és e körbe tartozik az érvényesítésükhöz szükséges dokumentumok hiánya is – adóhiányt és annak jogkövetkezményeit vonják maguk után (adott esetben nem csak a magánszemély, hanem a munkaadó is kárvallottja lehet az ügynek).
A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. Innovációs járulék - 2019-től változásokkal A számviteli törvény hatály alá tartozó, KKV-nak nem minősülő gazdasági társaságok – bizonyos kivételekkel – innovációs járulék fizetésére kötelesek. Az innovációs járulék alapja megegyezik a külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprészt nem tartalmazó, adókedvezmények nélkül számított helyi iparűzési adóalappal. Az adó mértéke 0, 3 százalék. A járulék fizetésére kötelezetteknek negyedévente kell előleget fizetniük, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie az adóalanynak, és arról bevallást kell benyújtania az adóév utolsó hónapjának 20. A járulékfizetési kötelezettségükről pedig az érintetteknek adóbevallást évente kell készíteniük, amelynek határideje az adóévet követő adóév ötödik hónap utolsó napja. Fentiekkel összefüggésben fontos, hogy 2019. január 1-i hatállyal módosul a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI.
Az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató, amelyet egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével. Vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét (a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe) el kell osztani a hónap napjainak számával. Az éves átlagos állományi létszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, azaz éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Példa: a munkáltatónál a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma 38 fő. Ennek a munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintje 1, 9 fő. Abban az esetben, ha a munkáltatónál a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma adott negyedévben 1 fő, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0, 9 fő után kell megfizetni.
Rehabilitációs hozzájárulás számítása | Költségvetési Levelek Rehabilitációs hozzájárulás számítása 2018 Rehabilitációs hozzájárulás számítása 2017 Rehabilitációs hozzájárulás számítása példa 2017 Rehabilitációs hozzájárulás számítása A válaszadás időpontja: 2014. augusztus 12. (Költségvetési Levelek 199. szám, 3767. kérdés) Kérdés: 2007. december 19-én kelt határozat alapján az orvosszakértői szerv 50%-os munkaképesség-csökkenést állapított meg dolgozónk részére. A határozat szerint újabb orvosi felülvizsgálat csak az állapot rosszabbodása esetén szükséges. A 2012 januárjában kért felülvizsgálat még nem történt meg, de 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátást kap. 2014. június 30-ával a dolgozó kérte az ellátása megszüntetését keresetkorlát túllépése miatt. Miután a munkavállaló rehabilitációs ellátását elveszíti, mint munkáltató figyelembe vehetem-e a személyét a rehabilitációs hozzájárulás összegének számításakor? Az ellátás megszűnésével a munkaképesség-csökkenés megszűnik-e? 2016 májusában benyújtásra került a T/10536.