Tehát bár úgy tűnik, hogy 2016. évben csak egy rövid időszakot volt itt a munkavállalónk, és emiatt nem merül fel magyar adóztatás, mégis kell magyar adóbevallást beadnia és magyar adót befizetnie, az egyezmény speciális rendelkezése alapján. Abban az esetben azonban, ha egy francia illetőségű magánszemélyről van szó, sem 2016-ban, sem 2017-ben nem keletkezik adófizetési kötelezettsége Magyarországon a munkabére után, hiszen a francia – magyar egyezmény alapján az adóévet kell vizsgálni, és egyik érintett évben sem haladta meg a magyar tartózkodása a 183 napot. Fontos, hogy a 183 napos szabály vizsgálatakor nem csak a munkanapokat kell figyelembe venni, hanem az összes tartózkodási napot, így a hétvégéket és a szabadságot is. Azokat a napokat azonban, amikor a munkavállaló magyar illetőségűnek minősül, nem kell figyelembe venni. Azokon a munkanapokon, amikor a francia illetőségű munkavállalónk külföldön, Franciaországban vagy akár Spanyolországban dolgozik, a munkaviszonyból származó jövedelem Franciaországban lesz adóköteles.
A törvény meghatározza az adómentesség egyik feltételeként meghatározott 5, illetve 10 éves hasznosítási időszakot. Az 5 vagy 10 éves időszak kezdő napja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja. (2016. június 15-étől módosult a jogszabály, amely értelmében, ha a termőföld harmadik féllel kötött szerződés alapján haszonbérletben van, akkor kezdő napnak a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31-ét kell tekinteni. ) Adómentes a termőföld átruházása továbbá akkor is, ha az átruházás magánszemély részére birtokösszevonási céllal, települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára, vagy osztatlan közös tulajdonban levő földterület értékesítése esetén valamely tulajdonostárs részére történik. A birtokösszevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld – a település közigazgatási határától függetlenül – egymással szomszédossá válik.
4. év 30%-a 2016. 5. év 0%-a A 2016. évben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2020. évi értékesítése esetén tehát már nem keletkezik adóköteles jövedelem az évek múlása miatt. Jövedelem megszerzésének időpontja Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jogból származó jövedelem megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz (régi elnevezéssel a földhivatalhoz) benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén az erre vonatkozó szerződés megkötésének a napja a jövedelemszerzés időpontja. Az értékesített ingatlan megszerzésének időpontja Az értékesített ingatlan megszerzésének időpontja az szja-törvény fő szabálya szerint az a nap, amikor a magánszemélyek az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Opciós szerződéssel megszerzett ingatlan esetén az ingatlan megszerzésének azt a napot kell tekinteni, amikor a vevő egyoldalú vételi jogot gyakorló nyilatkozata az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerül.
2017. 09. Bérbeadás Tisztelt Szakértő! A magánszemély, akinek egyéni vállalkozása van, a tulajdonában lévő üzlethelyiséget adná úgy bérbe, hogy egyéni vállalkozói tevékenysége körét bővítené ingatlan-bérbeadással, és a bérbeadásból származó bevételt vállalkozói jövedelemként számolná el. A kérdés az, hogy elszámolható-e egyéni vállalkozásból származó jövedelemként, ha az üzlethelyiség nem szerepel az egyéni vállalkozás tárgyi eszközei között, csak a magánszemély tulajdonában van? Vagy ez a jövedelem egyértelműen a magánszemély önálló tevékenységéből származó jövedelem? Köszönettel: Filip Emese 2017. 01. 23. USA-ból származó jövedelem adózása Tisztelt Szakértő! Egy argentin állampolgár, aki már több mint 1 éve magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkezik, egy USA-ban letelepedett cégtől kapna újságírói, szakértői tevékenységért jövedelmet. A külföldi céggel nem állna munkaviszonyban, a tevékenységet Magyarországról végezné. A NAV telefonos tájékoztatása szerint önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni, így megilleti a 10%-os költségáltalány alkalmazásának lehetősége.